Fotó: Szami, 2025. március 27.
Haladjunk időrendben: a Jedlik-híd még Borkai Zsolt egyik nagy vállalása volt, 2010-ben készült el, vele ünnepelhette a második polgármester-választási győzelmét. A győriek szavazták meg a nevét is, Jedlik Ányost akarták a legtöbben, így a 140 méter hosszú, 16 méter széles híd a bencés szerzetes emlékét őrzi. Különlegessége nem a praktikumban, vagy a paramétereiben rejlik, sokkal inkább a változó színében. Fényjátéka miatt hamar közismertté vált, van, akinek tetszik és van, aki szerint „full giccs”.
De több mint tíz éven keresztül legtöbbször szivárványszínben világított és az egyik nevezetessége lett a városnak.
A Telexen 2021 augusztusában olvasói felvetés nyomán jelent meg cikk https://telex.hu/belfold/2021/08/28/gyor-szivarvany-kivilagitas-hid-eltunt-lmbtq a hídról. Az olvasó azt írta: „A Győrbe látogató ismerőseinknek büszkén mutogattuk eddig a Jedlik-híd éjszakai ledes kivilágítását, ahol elég gyakran szivárványos fényekben is virított az átkelő. Külföldieknek viccesen mondtuk is, nálunk akkora a tolerancia, hogy még gay bridge is van a városban. De a szivárványfény az utóbbi időben eltűnt.”
Mivel akkor – tehát 2021 nyarán – már Dézsi Csaba András volt a polgármester, és addigra nyilvánvaló volt, hogy a fontos/látványos döntésekből biztosan nem hagyták ki, ezért a portál is őt kérdezte meg, hogy az akkor szintén az országos közbeszédet tematizáló pedofil törvényhez van-e bármi köze a színváltásnak (a szivárványt a piros-fehér-zöld váltotta), illetve, hogy a híd a későbbiekben ismét látható lesz-e szivárványszínben.
Dr. Dézsi Csaba András polgármester első körben ennyit felelt: „Ezt a sületlenséget még nem hallottam!” Aztán azt írta, „egyébként lehet, hogy ez meglepő valakinek, de az emberek jelentősebb részének a szivárványról nem az LMBTQ és nem a pedofil törvény jut eszébe. Sokkal inkább az, hogy milyen szép, ha eső után kisüt a nap. A színes hídról pedig az, hogy milyen szép színes. Hogy nem csak a levegőbe beszélek, azt igazolja, hogy a közelmúltban megrendezett hőlégballon sziesztán Győrben a hazai ballon, ahogy korábban is, szép színes volt, a szivárvány minden színével.
Hogy mire utalt Dézsi Csaba András? Erre:
A kérdés második felére nem született válasz, de az élet aztán megadta: a híd az elmúlt három és fél évben „elfelejtett” szivárványszínűvé válni. Nem azzal volt baj, hogy ne tudott volna ismét harsány színeket mutatni, hiszen a koraszülöttek világnapján lila volt:
Az autizmus világnapján pedig kék:
Voltak mendemondák azzal kapcsolatban, hogy miért kapcsolták le a szivárványos programot – nem elsősorban politikai, hanem egyházi szándékot emlegettek –, ezek a hangok most, a visszakapcsoláskor ismét felerősödtek. Facebook kommentekre nem alapozhatunk, nem is akarunk, de azért tűpontos képet rajzolnak a győri magyar közállapotokról. A fények visszakapcsolása ugyanis ezt hozta ki a Facebookon az emberekből (a helyesírási hibákat javítottuk előtte):
- Így beszél az unokáival is majd, ha az óvodában szivárványos rajzot készítenek önnek?
- Ne keverjük a szezont a fazonnal! Ha az unokáim a melegek miatt rajzolnak szivárványt az oviban és főleg, ha tudják, hogy mi az, hogy meleg, már régen rossz. Ilyen korban egy egészséges gyermeknek nem kell találkoznia még a szexualitással.
- Az én kislányom rajzolt 4 évesen szivárványt. Nem is egyet!!! Ön szerint nagy a baj?
- Na, ez a baj… kedvenc észkombájnomat –, Kósa „közpénz, kupak stb.” Lajost – (részben) idézve, önnél a „szivárvány elvesztette szivárvány jellegét”. Ezt köszönje meg a jelenlegi kormánynak… a propaganda célba ért… nagyon sajnálom.
A szivárványos melegőrület nem a 2020-as évek találmánya, 2016-ban Pomázon – igaz, akkor ehhez még a Jobbik kellett – tanúbizonyságát tette társadalmunk egy rétege a tébolynak. Az akkori Kisalföldben, az Álláspontok egyikében még kifigurázhatta a szerző a jelenséget: „Mintha a South Parkba csöppennénk: pár család augusztusban panaszt tett a helyi képviselőnél, hogy az iskola kerítését önkéntesek szivárványszínűre festik, ráadásul a „melegzászló” színeinek sorrendjét veszik alapul. A jövő ifjúsága megkedveli a homoszexualitást, ami olyan rémkép, hogy két képviselő papirost és tintát kért, a polgármester pedig szavazásra vitte az ügyet. Végül 464 igennel 11 nem ellenében és 14 nem válaszoló mellett azok a szülők győztek, akik szerint a szivárvány előbb létezett, mint a melegmozgalom. S ha már itt tartunk, a színek sorrendjét sem a melegek találták ki. Nem, nem: fordítva volt az, kedves gyerekek. A szivárvány színei, ugye, már látjátok – a hullámhosszuk miatt más-más szögben törnek meg, a vörös a teteje, a lila meg az alja.” (Kisalföld, 2016. szept. 12.)
De gyorsan vissza a jelenbe: most nem történt más, mint ami 2010-ben, a híd és a világítás átadásakor még senkit sem érdekelt: bekapcsolták a szivárvány-programot. Biztos forrásból tudjuk, hogy a mostani lépéshez nem volt köze
- sem az új városvezetésnek,
- sem a réginek,
- sem pedig a Pride-nak,
- vagyis nem üzen Győr ezzel külön a világnak.
Fotó: Szami, 2025. március 27.
A színsort az állította vissza, aki a programozáshoz hozzáfér, nem volt aktuálpolitikai szándéka vele, maga döntött így nagyjából fél éve. Úgy tudjuk, technikai oka volt annak, hogy csak az elmúlt hetekben történt meg a váltás, az elöregedett fényvezetőket előtte cserélni kellett Izraelből.
Győr egyik hídja visszatért tehát a normalitás világába. Vagyis megpróbál visszatérni, de korántsem biztos, hogy ez a világ (a miénk) majd engedi neki ezt. De mi lenne, ha hagynánk mégis?
