Fotó: Szami

De mi a gond?

Az Újlak utcai vasúti átjárónál a sorompó nagyon sokszor zárva van, nem egyszer hosszú percekig, és amikor nem jön a vonat, a gyalogosok és a kerékpárosok – megunva a várakozást – megindulnak a lezárt sorompó ellenére is. Emiatt életveszélyes helyzet alakulhat ki. Egyszer lemértük: egy órán belül 27, illetve 32 percen keresztül volt zárva az átjáró. Nem normális ez egy ennyire forgalmas helyen, aki tudja, el is kerüli a helyet. A MÁV-ot évek óta bombázzuk azzal, hogy ezen a helyzeten mikor és hogyan tud változtatni.

És hogy mennyire nem változott sem a helyzet, sem pedig kommunikációjuk, pontosan be tudjuk mutatni a kérdéseinkre küldött válaszaikból.

Az első kört 2012 novemberében futottuk, a másodikat 2021 szeptemberében, a harmadikat pedig most, 2025 májusában. A válaszokat pontosan fogjuk idézni, a kérdések ezek voltak:

• Továbbra is ritka, hogy egy autós és gyalogos átkelő sorompója ennyi ideig legyen zárva, gyakran a laikus járókelő közönségnek érthetetlen módon. Mivel a vonatok érkezése úgy Bécs felől, mint a győri állomás felül pontosan tudható az irányítás részéről, miért nem lehet a sorompó csak a vonatok áthaladása idején csukva, ahogy más átkelők esetében megszokott?
• Javult valamelyest a régi helyzet, ezt győriként évek alatt észrevettük. Ez tudatos szervezésnek köszönhető vagy más oka is van?
• Tudnak-e arról, hogy csomópontépítéssel a problémás átkelő előbb utóbb kiváltható lenne? 
  
  

A MÁV így látta, így látja a helyzetet 

2012. november: „A sorompó a vonattal járt vágányokon önműködő vezérlésű, előzárási ideje meghaladja a 45 másodpercet, azaz a sorompónak csukódnia kell, ha a közeledő vonat körülbelül 1500 méterre van a sorompótól. A jelentős forgalom mellett a sorompó további hátránya, hogy az induló vonatok esetében a jelzőállítás a sorompó kiürítési idejével késleltetve van, ráadásul a le- és felszálló utasok miatt a vonat többnyire a szabad jelzés ellenére sem mindig indulhat azonnal. Tovább növeli az elzárási időt a fűtőház és a kocsijavító tolatóforgalma is.”

2021. szeptember: „A vasúti átjáró szélessége is jelentősen meghaladja az átlagosan megszokott átjárók szélességét: 5 vágányt, annak megfelelően minimum 20-25 méter közúti felületen kell biztosítani, hogy a vonat érkezése előtt legyen idejük áthaladni. Ez jelentős időveszteség, emiatt – és a közlekedők biztonsága érdekében – a sorompó piros jelzése és a csapórúd lecsukása közötti „kiürítési időtartam” is hosszabb ideig tart a máshol megszokotthoz képest. A közúti járművek átjárókban történő áthaladását minimum 5 km/h sebességgel kell számolni, tehát a kiürítési idő is ehhez igazodik. A jelentős vasúti forgalom sokszor nem teszi lehetővé, hogy két vonat között a sorompó felnyílhasson.”

2025. május: „A vasúti átjáró szélessége jelentősen meghaladja a megszokott átjárók szélességét: 5 vágányt keresztez, ennek megfelelően minimum 20-25 méter közúti felületen kell biztosítani, ráadásul – a közlekedők biztonsága érdekében – a sorompó piros jelzése és a csapórúd lecsukása közötti ún. kiürítési időtartam is hosszabb a máshol megszokotthoz képest. (A közlekedésbiztonsági előírások szerint a közúti járművek átjárókban történő áthaladását minimum 5 km/órás sebességgel kell számolni, tehát a kiürítési idő is ehhez igazodik.) A jelentős vasúti forgalom sokszor nem teszi lehetővé, hogy két vonat között a sorompó felnyílhasson.”

A sorompó zárásáról

2021. szeptember: „A győri Újlak utcai szintbeli vasúti útátjáróban jelentős a vonatforgalom: itt halad a Budapest-Hegyeshalom és a Győr–Sopron–Ebenfurt vasútvonal, ezen keresztül történik a győri GYSEV pályaudvar kiszolgálása, 24 óra alatt átlagosan közel 230 személyszállító vonat közlekedik, és csak a reggeli csúcsórában 7-8 között 10 személyvonat érinti az átjárót. Ezen a szakaszon napi 80-90 tehervonat és további 10 üzemi célú vonat is közlekedik. A jelentős vonat- és járműforgalmat csak alternatív útvonalon lehet kikerülni.”

2025. május: „A győri Újlak utcai szintbeli vasúti útátjáróban jelentős a vonatforgalom: itt halad a Budapest-Hegyeshalom és a Győr–Sopron–Ebenfurt vasútvonal, ezen keresztül történik a győri GYSEV pályaudvar kiszolgálása, 24 óra alatt átlagosan közel 240 személyszállító vonat közlekedik. A reggeli csúcsidőszakban, 7-8 óra között 11 személyszállító vonat érinti az átjárót. Jelenleg napi 100-120 tehervonat és további 10 üzemi célú vonat is áthalad ezen a szakaszon.”

Az áthaladásról pedig

2021. szeptember: „Ezen a szakaszon nagysebességű vasúti pálya üzemel, ez azt jelenti, hogy akár 160 km/h sebességgel is közlekedhetnek a vonatok. A sorompó lezárását az érkező vonatok esetén maga a vasúti jármű végzi a biztonságos távolságra lévő behatási pontra való ráhaladással, az induló vonatok és a tolatási mozgások számára a sorompót a forgalmista az elektronikus biztosítóberendezés segítségével zárja le még azelőtt, hogy a jelzőt szabadra állítaná.”

2025. május: „Az átjárónál és a vasútállomáson akár 100 km/órás sebességgel is közlekedhetnek vonatok. A sorompó lezárását az érkező vonatok esetén maga a vasúti jármű végzi az ún. – biztonságos távolságra lévő – behatási pontra való ráhaladással. Az induló vonatok és a tolatási mozgások esetén a sorompót a forgalmista az elektronikus biztosítóberendezés segítségével zárja le még azelőtt, hogy a jelzőt szabadra állítaná a vonat részére.”

Az ígéret is szóról szóra ugyanaz volt 2021-ben, mint most, 2025-ben, kár is kétszer leírni:

A vasúttársaság arra törekszik, hogy a vasúti átjárók esetében a sorompók zárva tartási ideje ne legyen indokolatlanul hosszú, ugyanakkor a teljes biztonságot is garantálja. Ehhez a MÁV a rendőrség, a közútkezelő és az illetékes önkormányzat szakmai véleményét is figyelembe veszi.

Mit javasolt megoldásként a MÁV?

2012. november:

• 400 méterre gyalogos-aluljáró,
• 700 méterre a Baross híd,
• 900 méterre az új Tihanyi Árpád úti aluljáró is rendelkezésre áll.
• 400 méterre pedig közúti felüljáró.
  
  

2021. szeptember:

• Kerékpárral és gyalogosan a buszpályaudvart a belvárossal összekötő aluljáró (lépcső és kerékpáros sín) 350 méter, gyalog 4 perc;
• A Baross-híd minden közlekedési eszközzel igénybe vehető, 850 méter, autóval 2 perc;
• A Nádor aluljáró minden közlekedési eszközzel igénybe vehető, 1,3 km, autóval 5 perc;
• A 821-es út felüljárója, ami csak gépjárművel vehető igénybe, 400 méter, 2 perc.
  
  

2025. május:

• Kerékpárral és gyalogosan a buszpályaudvart a belvárossal összekötő aluljáró (lépcső és kerékpáros sín) 350 méter, gyalog 4 perc;
• A Baross-híd minden közlekedési eszközzel igénybe vehető, 850 méter, autóval 2 perc;
• A Nádor aluljáró minden közlekedési eszközzel igénybe vehető, 1,3 km, autóval 5 perc;
• A 821-es út felüljárója, ami csak gépjárművel vehető igénybe, 400 méter, 2 perc.
  
  

Van azonban most egy új elem!

A 2021-es válaszok kikeresésével, majd a 2025-ösbe való beillesztésével sokat nyilván nem kellett bajlódni, így is egy hétbe telt, míg megjött a válasz. De megérte kivárni, mert egy új, fontos elemet mégiscsak találtunk benne – igaz, az már nem a MÁV-ra, hanem az önkormányzatra vonatkozik. A MÁV ugyanis a mostani, 2025. májusi közleményében ezt írja:

„A fejlesztési tervekben, stratégiai koncepciókban az Újlak utcai közúti-vasúti szintbeli kereszteződés kiváltása nem szerepel, ám 2024-ben a győri önkormányzat által felkért tervező egy gyalogos-kerékpáros felüljárót tervezett a korábban (1980-ban) elbontott gyalogos felüljáró („repülőhíd”) helyére. A tervező 3 verziót készített, melyet a MÁV-val is egyeztetett, hogy a vasúti előírásokat megfelelően tudja alkalmazni a terveiben. Kérjük, a részleltek kapcsán keresse az önkormányzatot.”

Ezt tettük. A várostól ezt kérdeztük:

• Erről a tervről mit lehet tudni: esetleg vannak-e látványtervek, hol lenne pontosan?
• És ami talán a legfontosabb: a megvalósítására mikor nyílhat esély? 
  
  

A polgármesteri hivatal városfejlesztési és városüzemeltetési osztályának munkatársai elmondták nekünk, hogy a MÁV által említett „gyalogos-kerékpáros felüljáró” terveztetését néhány éve egy tervezési csomag részeként valóban megrendelték, de később ezt a szerződést megszüntették. Tavaly aztán a megyei mérnöki kamarától koncepciótervet rendeltek, aminek az volt a feladata, hogy „a jelenleg korlátozott közlekedésre megnyugtató megoldásokat” mutasson, több változatra kidolgozva.

Ez nem azonban felül-, hanem aluljáróra vonatkozott.

A koncepcióterv műszakilag legideálisabb változata egy 270 méteres aluljáróval számol, ami 52 méteren keresztül vezet az öt sínpár alatt, gépjárművek, kerékpárosok, rolleresek és gyalogosok akadálymentes közlekedésének biztosításával. A munkát a rendezési terv felülvizsgálata miatt kérte novemberben a polgármesteri hivatal illetékes osztálya, de tudva azt is, hogy a jelenleg 20-25 milliárdra becsült kivitelezési összeg jelenleg nincs a büdzsében. A koncepció elkészítéséért kétmillió forintot fizetett a város, a terv így néz ki:

„A cél az volt, hogy ha egyszer lesz egy pályázati lehetőség, akkor startra készen ott álljunk a pályázati tervvel a kezünkben” – fogalmaztak a szakemberek. Mindez azt jelenti tehát, hogy a MÁV mellett Győrnek sincs ebben a pillanatban pénze az Újlak utcai átjáró kiváltására, de az is biztos, hogy az önkormányzat nem gondolkodik „repülőhídban”, vagy annak újraépítésében, mert az nem oldaná meg a közúti gépjármű- és az akadálymentes gyalogos-közlekedést.