Ezen a közgyűlésen senki sem hiányzott | Fotó: Laczó Balázs
Állj, állj állj! Ez még csak a határozati javaslat, a figyelmeztetést akkor kapják meg az előbb felsorolt képviselők, ha a közgyűlési többség csütörtökön áldását adja erre. Mivel az előterjesztő Antal Imre, a testület fideszes bizottsági elnöke, a közgyűlésben pedig elsöprő többségben kormányoz a Fidesz-KDNP frakció, így megkockáztathatjuk, hogy a büntetésüket figyelmeztetésüket megkapják a politikusok. De mit vétettek?
Igazolatlanul hiányoztak.
Igen: a tavaly októberben elfogadott, új szervezeti és működési szabályzat (szmsz) már nem olyan elnéző a hiányzásokkal szemben, s ha most a közvéleményt megkérdeznénk, a többség rá is vágná, hogy ne is legyen az, ha már három és félszeresére emelték a képviselők a saját, korábbi fizetésüket. De haladjuk sorban!
Az szmsz úgy szól, ha egy képviselő igazolatlanul hiányzik testületi vagy bizottsági ülésről, illetve közmeghallgatásról, akkor az illetőt vagy figyelmezteti, vagy pedig a neki járó havi bruttó tiszteletdíjat annyiszor 10 százalékkal, legfeljebb 50 százalékkal csökkenti, ahányszor az igazolatlan hiányzás negyedév alatt meghaladta az egy alkalmat. Hangsúlyozzuk, igazolatlan hiányzásról beszél a rendelet, tehát ha valaki beteg és orvosi igazolást hoz, vagy temetésre kell mennie és ezt halotti anyakönyvi kivonattal igazolja (ennek életszerűségén már lehet vitatkozni – a szerk.) akkor igazoltan hiányzik a képviselő. Igazolatlannak minősül ugyanakkor az is, ha az adott ülés hosszának legalább a felénél nem ült a bekapcsolt szavazógépe mögött a tisztelt városatya.
Ezen kritériumok alapján nem tudta igazolni távollétét az elmúlt negyedévben
- Boncsarovszky Péter (egy alkalom, bizottsági ülés),
- Dézsi Csaba András (egy alkalom, közmeghallgatás),
- Fodor Roland (egy alkalom, közgyűlés),
- Fűzy András (három alkalom, bizottsági ülés),
- Hajtó Péter (egy alkalom, bizottsági ülés),
- Huszár Gábor (egy alkalom, bizottsági ülés),
- Szabó Jenő (egy alkalom, bizottsági ülés).
A csütörtöki közgyűlésen a képviselők elé kerülő anyagban minden érintett politikus neve mellett a „figyelmeztetés” áll, ami, ha jól értelmezzük, azt jelenti, hogy olcsón megússza az is a hiányzásokat, aki egynél többször volt távol az üléstől. Mert egyébként a 10-50 százalék fizetéselvonás már fájhatna.
És ezzel meg is érkeztünk a képviselői illetményhez, amelynek terítékre kerülése egy-egy közgyűlési vita során a biztos jele annak, hogy már nem az adott napirendi témáról vitáznak a felek. És ugyanez igaz akkor, amikor a polgármesteri/alpolgármesteri fizetések jönnek elő a másik oldalról.
A viták során visszatérő téma a képviselői fizetés, de erről nagyrészt a közgyűlési többség tehet, tavaly decemberben ugyanis nem volt elegáns dolog visszamenőleg megemelni a fizetésüket, mégpedig így:
- a képviselői alapdíj havi bruttó 151 102 forintról 562 622 forintra emelkedett,
- azoknál, akik bizottsági tagok is, 219 098 forintról 843 933-ra,
- a bizottsági elnökök, tanácsnokok tiszteletdíja 287 095 forintról nőtt 1 068 981 forintra.
Ezek már valóban olyan fizetések, amikért mások legalább heti 40 órában dolgoznak; van, aki több állásban is, és most lehet demagógiával vádolni azt, aki ezt a politikusok szemére veti. De ahhoz, hogy a közvélemény így vagy úgy, de tudomásul vegye a győri politikusfizetések mértékét, kell, hogy lássa: ezért a pénzért a képviselők is komolyan veszik a munkát. És ugyanúgy, mondanak valamit a hiányzásukról is, mert még a végén úgy tűnhet, hogy lógnak. Amit a suliban sem akceptál az osztályfőnök.
