Az ügy jogerős ítélettel zárult 2023. május 23-án a Győri Ítélőtáblán. H. András még büntetését tölti. | Fotó: Laczó Balázs

H. András 17 éves volt, amikor érthetetlen tettét elkövette a győri szakközépiskolában 2019. december 5-én. Ez a típusú iskolai erőszak akkor példátlannak számított itthon, azóta a tendencia még fenyegetőbbé vált.

Két és fél éve született az ítélet

A győri iskolai késelés 2019. december 5-én kavarta fel a közvéleményt, H. András az ötödik órában felállt a padból, kiment a tanárnőhöz, átadta a füzetét, a hölgy háta mögé surrant és huszonhat osztálytársa szeme láttára hátba szúrta. A sikoltó áldozat nyakát a földön tovább döfködte, mellkasa felé is bökött. Több diák rémületében kirohant. „Majd ebből tanul, elegem volt a tanárnőből” – felelte a diák egyik társának arra: miért tette ezt. Utána mindvégig azt állította, nem emlékszik semmire a kisétálás és az ocsúdás közti percekből. A tanárt életveszélyes sérülésekkel vitt el a mentő, szerencsére túlélte a támadást. Utána kiderült, hogy a diák egy hármas jegy miatt vetkőzött ki magából, amit a második órában kapott.

A Győri Törvényszék 2022. október 3-án öt év fiatalkorúak börtönére ítélte H. Andrást azzal, hogy legkorábban a büntetés felének letöltése után szabadulhat feltételesen. A Győri Ítélőtábla az öt évet 2023. május 23-i határozatában meghagyta, de úgy döntött, hogy a büntetés kétharmad részét kell mindenképpen letölteni, ami a gyakorlatban 10 hónappal jelent többet.

Az ügy tehát 2 és fél éve lezárult, legalábbis H. András, valamint az áldozat és az eljárás minden szereplője akkor így tudta. Tavaly év elején azonban a Győri Fellebbviteli Főügyészség megtámadta az ítélőtábla határozatát a Kúriánál, mert továbbra is úgy látta, hogy H. András előre kitervelten és aljas indokból követte el a gyilkossági kísérletet.

Mert az ügyészség szerint ez törvénysértő

A dolog megértéséhez picit jogászkodnunk kell. A minősítő körülmények rendszerint súlyosítanak egy ítéletet – minél több ilyen körülményt állapítanak meg, annál inkább. Ha minősítő körülményről nincs szó, akkor az emberölés (vagy emberölési kísérlet) alapeseteként bírálják el a cselekményt, de ha azt állapítják meg, hogy a tettet például előre kitervelten vagy aljas indokból követte el valaki, akkor magasabb büntetési tételkeretben kell gondolkodni a bíróságnak. Felnőtteknél ilyenkor 10-től 20 év vagy életfogytiglan lehet a büntetés, a fiatalkorúak esetében a keret 5-től 15 évig terjed.

A vád első fokon két minősítő körülményt látott megállapíthatónak: az előre kiterveltséget és azt, hogy a diák közfeladatot ellátó személy ellen követte el tettét. Utóbbit meg is állapította a bíróság, de az előre kiterveltséget nem látta megalapozottnak. Amikor pedig már az ítélőtábla előtt volt az ügy, a Győri Fellebbviteli Főügyészség az aljas indok megállapítására is indítványt tett, amivel a bíróság megint csak nem azonosult.

Emiatt, a jogerős ítéletet követően – amikor H. András már megkezdte büntetése letöltését – a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálatot indítványozott a Kúriánál az előre kiterveltség és az aljas indokból elkövetés megállapítása érdekében. Ezt nyilatkozatában azzal indokolta, hogy szerinte az aljas indok és az előre kiterveltség valójában kiolvasható az ítélőtábla által is rögzített eseménysorból, az ítéletben mégsem szerepel. Emiatt vélték úgy, hogy a minősítés és a büntetés egyaránt törvénysértő. A védelem azt mondta tavaly márciusban a Telexnek, hogy „ez nem segíti, hanem elnehezíti a büntetését töltő fiatalember visszailleszkedését. Eközben egy valamivel szigorúbb ítélet ugyanúgy nem fogja visszatartani azt, akinél egyszer egy kissé beszűkült tudatállapotban »leszállna a vörös köd« és tanárára támadna.”

Ezért utasították el az indítványt

Nem mindig őrölnek olyan lassan a törvény malmai, mint ahogy mondják, de most bizony lassúak voltak, nem kicsit, nagyon.

A 2024 elején született kérelemre néhány napja tett pontot a Kúria, és elutasította a fellebbviteli főügyészség jogegységi eljárásra vonatkozó kérelmét és az említett felülvizsgálatra vonatkozó igényt is – tudjuk meg dr. Faragó Pétertől, H. András ügyvédjétől.

A védő szerint a Kúria azt mondta ki, hogy az ítéletben a törvényszék és az ítélőtábla így is minősített emberölést állapított meg, amikor közfeladatot ellátó személy ellen elkövetett bűntett miatt ítélte el a vádlottat. Attól pedig, hogy nem egyszeresen, hanem többszörösen minősülne a cselekmény, még ugyanazon a tételkereten belül kellene gondolkodni. Így hát a másodfokon is kimondott ítélet nem törvénysértő, felülvizsgálatot sem igényel.

Ha helyt adtak volna az ügyészség indítványának, akkor arra teremtenek precedenst, hogy egy ítélet akkor is lehet törvénysértően enyhe, ha a tételkereten ugyan belül marad, de egy esetleges téves minősítés miatt túl keveset szabnak ki – mivel az ügyészség szerint hibás volt a minősítés. Most már tudjuk: a Kúria nem kívánt erre precedenst teremteni.

Az már a „mi lett volna, ha?” típusú kérdések közé tartozik, hogy ha helyt adtak volna az indítványnak, akkor H. András mennyivel kap súlyosabb büntetést? Feltehető – feleli erre az ügyvéd –, hogy akkor érzékelhetően emelkedett volna a büntetés – mondjuk öt helyett akár hat évet kap, de a szorzó akkor sem lenne többszörös.

A tanárnő is azt kívánta: csak el ne kallódjon

Az ügyvéd szerint a kiszabott büntetés méltányos, és H. András számára a tette feldolgozását és a társadalomba beilleszkedését igazán az segíti, hogy most vége a bizonytalanságnak, ami a családját is felőrölte. Természetesen védence is tudja, hogy itt a tanárnő az igazi áldozat.

– Védencem számos esetben adta jelét az őszinte megbánásnak, eltökélt abban, hogy új életet szeretne kezdeni, informatikát tanulna, munkát vállalna. A börtönben példás magaviseletű, és ez az időszak számára arra adott lehetőséget, hogy megértse azt is, mi az, amit elveszíthet. Mert egy fiatalember esetében a megelőzés mellett az is nagyon fontos cél, hogy segítse az illető beilleszkedését, és ennek azt óhajának adott hangot a megtámadott tanárnő is – derül ki az ügyvéd szavaiból. A sértett ugyanis kedvelte a jó eszű diákot, és azt mondta az eljárás során: szeretné, ha András nem kallódna el.

Úgy tudjuk, az esetleges feltételes szabadlábra helyezésről – amelyre legkorábban a büntetés letöltésének kétharmad része után nyílhat mód – ez év végén fognak dönteni, így akár szabadlábra is kerülhet H. András.

Kirívó iskolai erőszak: ez indította meg a sort

A 2019 végéig főként külföldön látott fenyegető tendenciára addig nem volt példa – így az eset mérföldkő lett itthon. Ám utána több erőszakos eset is történt a tantermekben. A védő felvetésünkre úgy vélekedett: ha van összefüggés az esetek között, akkor az annak lehet köszönhető, hogy igen jelentős nyilvánosságot kaptak.

Az egyik legmegdöbbentőbb támadás szintén megyénkhez, Bőnyhöz kötődik, és az elkövető életkora miatt rázta meg különösen a közvéleményt. 2024 áprilisának végén egy 12 éves lány késelte meg az osztálytársát, akit életveszélyes állapotban vitték kórházba. Kiderült, hogy Katalin halállistát is írt. A lány számára 4 év javítóintézeti nevelést szabott ki a Győri Törvényszék, amihez tudni kell, hogy külön szabályok vonatkoznak arra, aki még a 14. évét sem töltötte be. A jogszabály a 12 és 14 év közötti gyerekek megbüntetésére 2013 óta ad lehetőséget, amennyiben a serdülő emberölést, erős felindulásból elkövetett emberölést, testi sértést, rablást, kifosztást, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy (illetve annak támogatója) elleni erőszakot, terrorcselekményt követ el vagy kísérel meg. Ugyanakkor ennél a korosztálynál nem jöhet szóba a börtön- vagy a fogházbüntetés, csak intézkedést rendelhetnek el.

A „halállista” szó ekkor sokaknak nyugtalanítóan ismerős lehetett a tárgyalótermek világából. Talán mert a kapuvári Roland is listázta 2022-ben azokat, akiket „meg akar ölni.” Nem tudjuk, mi történt volna, ha a hatóság nem csap le rá a brit rendőrség jelzése alapján. A 17 éves fiú egy internetes, nemzetközi, neonáci csatornán írta ki angolul, hogy megöli „antirasszista osztálytársát”, és erről videót is készít. Előtte vett egy horogkeresztes kést és elmerült a neonáci eszmék világában.

A szélsőséges eszmék zavarták meg egy budapesti diák fejét is, aki egy I. kerületi technikumba járt. Elhatározta, hogy embert fog ölni, s ez szintén 2022 őszén történt, akár a kapuvári eset. Ollót és kést vitt az iskolába, hangoztatta, hogy gyilkos akar lenni. Október 10-én a szünetben elővette hátizsákjából a szúrófegyvert, odament három másik diákhoz, és az egyikbe többször belevágta a kést. A kórházba szállított áldozat felépülése elhúzódott.

Ha egymás mellé tesszük a különböző eseteket, két riasztó dolog tűnik fel. Egyrészt az, hogy ez egy folyamat, ami ráadásul erősödik. Másrészt az, hogy végzetes hiba lenne félvállról venni azt, ami elsőre csak aggasztó jelnek, vagy kamaszos nagyon mondásnak tűnik. És ez már nem a fenyegető jövő, hanem a jelen.