Fotó: Szami

Ahogy azt ígértük, új rovattal érkezünk, melynek keretei között igyekszünk heti rendszerességgel ellátogatni minél több olyan helyre Győrben, ahol napi menüt kínálnak, kezdve az általatok javasoltakkal. Az elején leszögeznénk, hogy a korábbiakhoz hasonlóan, saját véleményünket, tapasztalatainkat olvashatjátok majd cikkeinkben.

Illetve a fairség jegyében bizonyos szempontokon minden menüs hely esetében végig megyünk, aztán mesélünk az általunk megélt élményről.

Szóval a Marcal Étteremmel kezdtük a sort.

Az alábbiakat kell tudni:

Kínálat:

• Minden nap 3 különböző leves
• 5 különböző, folyamatosan változó menü naponta (+2 állandó jelleggel kérhető cordon bleu és rántott sertéskaraj)
• Péntekenként mindezek mellé halászlé is kérhető

Elérhetőség:

• Heti 5 napon, keddtől-szombatig

Árak:

• Alap A-B menük: elvitelre 2 100 Ft | helyben fogyasztásra 2 300 Ft
• Szuper menü: E: 2 300 Ft | HF: 2 500 Ft
• Minden nap elérhető menük: E: 3 000 Ft | HF: 3 200 Ft

Most pedig túl a száraz tényeken, ilyen volt az ebéd a Marcalban:

Amint beléptünk egyszerre fogadott a késő 80-as, korai 90-es évek hangulata és egy végtelenül kedves pincér úr,

aki rögtön egy asztalhoz is kísért minket. Az itt dolgozók udvariassága és kedvessége olyan szinten átszőtte az ebédünket, hogy onnantól kezdve, hogy a kabátot felakasztották helyettem, azon át, hogy gyorsan, precízen szolgáltak ki minket, odáig, hogy többször érdeklődtek, hogy elégedettek vagyunk-e az étellel, mindenre kiterjedt az urak figyelmessége.

Visszatérve viszont kezdeti megállapításomhoz, az étterem mintha kissé megállt volna az időben. A bútorok, a függönyök, de még az étkészlet is egyből a „retro” szót juttatta eszünkbe, és ezen az sem változtatott, hogy a falakon napjainkban készült fotók lógtak „kiállítás” jelleggel.

Ahogy említettem is, pikk-pakk kiszolgáltak minket, először érkeztek a levesek, amiből a 2 aznapi ajánlatot kóstoltuk: sajtkrémlevest és tejszínes ragulevest. Előbbi kissé híg és sótlan volt, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fogyott el. Utóbbi pedig egy tipikus „mindent bele” leves volt -hússal, zöldségekkel, tésztával. Elégedettek voltunk vele.

Főételnek húsos karfiolt és tarhonyás húst rendeltünk. Mindkét étel kiadós adag volt, talán kicsit sikerült is „túlennünk” magunkat belőlük. Desszertnek elvitelre egy almás pitét hoztunk.

A legjobb szó az ételekre a „menzás” szerintem, ezzel semmiképp sem degradálva őket.

Egyszerűen csak minden lehetett volna egy kicsit fűszeresebb, ízesebb, de összességében mindent finomnak találtunk. Ár-érték arányban 10/9-re értékelem a helyet,

nagyon jó áron, nagyon bőséges ebédet kaptunk, a kiszolgálás minősége pedig tényleg kifogástalan volt. Ráadásul annak ellenére, hogy sosem jártunk itt korábban menüzni, úgy éreztük, hogy egyből „befogadott” minket a hely, a törzsvendégek. (Aki fixen jár adott helyre menüzni, biztosan érti miről beszélek. Ezek az éttermek kis közösségeket „rejtenek”, van, akivel együtt ebédelsz, másoknak csak odaköszönsz, egyeseket csak arcról ismersz fel, de azt biztos, hogy adott emberekről meg tudod mondani, akárhol is futtok össze, hogy „ő is odajár ebédelni, ahova én”.)

Legnagyobb örömünkre az első körben egyből egy pozitív élménnyel gazdagodtunk és alig várjuk, hogy folytassuk körutunkat, keresve Győr legjobb menüzőjét! Tippeket folyamatosan várunk!