Fotó | Cséfalvay Attila
Bár Világi Oszkár, az ETO FC tulajdonosa sikeres üzletember, nem véletlenül irányít Dunaszerdahelyen is stabil egyesületet, s vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy az ETO labdarúgócsapata tizenhárom év után lett újra bajnok a magyar élvonalban, a győri csapat azzal, hogy nem jutott be idén egyetlen nemzetközi kupa főtáblájára sem, rengeteg pénzt dobott ki az ablakon. Megnéztük, pontosan mennyibe kerülhetett a kudarc, s ennek vajon mi lehetett az oka.
A győriek a 2025/2026-os magyar bajnoki címüknek köszönhetően a Bajnokok Ligája selejtezőjében kezdték az idényt, majd onnan kiesve a Konferencialigában folytatták szereplésüket a nemzetközi porondon.
A Bajnokok Ligája első selejtezőkörében a Víkingur Reykjavík volt a Rába-partiak ellenfele. A győriek sokáig tartották a döntetlent Izlandon, a hazaiak azonban a hosszabbításban megszerezték a győztes gólt. A visszavágón az izlandiak szereztek vezetést, de Vitális büntetőből egyenlített, majd egy öngóllal az ETO még a szünet előtt fordított. A Víkingur azonban a második félidőben 2–2-re alakította az eredményt. Összesítésben 3–2-vel az izlandi bajnok jutott tovább, az ETO pedig átkerült a Konferencialigába.
A 2. selejtezőkörben az ETO a Bissen elleni fölényes, 6–2-es luxemburgi győzelmével gyakorlatilag már az első találkozón eldöntötte a párharcot. A győri visszavágón már nem sikerült újabb győzelmet aratni, de a továbbjutás nem forgott veszélyben: 7–3-as összesítéssel az ETO került a harmadik selejtezőkörbe. Rosszul kezdődött a rigai mérkőzés: már a 3. percben előnybe került a lett bajnok, s bár az ETO-nak voltak lehetőségei, nem sikerült egyenlítenie. A győri visszavágón az ETO ledolgozta hátrányát. Sokáig hosszabbításra állt a párharc, ám a 86. percben egyenlített a Riga, amely 2–1-es összesítéssel jutott tovább, az ETO európai kupaszereplése pedig véget ért.
Amúgy a Riga elleni továbbjutás után az ETO még nem került volna be automatikusan a Konferencialiga ligaszakaszába, hanem várt volna rá egy rájátszásos párharc. Ha az ETO kiejti a Rigát, akkor a feröeri KÍ Klaksvíkkal játszott volna a Konferencialiga ligaszakaszába jutásért. Ha pedig túljutottak volna a győriek a feröeri csapaton, egészen parádés ellenfeleket hozhatott volna a Kisalföldre az ETO. Akár egy ETO–Ajax, ETO–Atalanta, ETO–Monaco vagy ETO–Brighton mérkőzés is létrejöhetett volna. Ez már csak azért is érdekes, mert egy-egy ilyen mérkőzés jegybevétele önmagában is nagyon komoly összeg lehet.
S ha már a piszkos anyagiaknál tartunk, megnéztük, mennyibe is kerülhetett a kupakudarc.
Az UEFA pénzügyi ciklusának szabályai alapján, ha az ETO a Riga után a KÍ Klaksvíkot is kiejti, és bejut a Konferencialiga ligaszakaszába, akkor önmagában a ligaszakaszba jutás 3,17 millió eurós indulópénzt jelentett volna. Ez mai nagyságrendben, durván 390–400 forintos euróval számolva 1,24–1,27 milliárd forint. És ez még csak az alapösszeg. Ehhez jött volna a „value pillar”, vagyis az UEFA piaci és klubkoefficienshez kötődő részesedése. A Konferencialigában erre összesen 57 millió eurót osztanak szét a 36 klub között, ezért az ETO pontos részesedését csak a teljes mezőny és az UEFA számítási módja alapján lehetne meghatározni. Vagyis a 3,17 millió euró biztos minimum, nem a teljes bevétel.
Ráadásul minden ligaszakaszbeli eredmény további pénzt hozott volna: egy győzelem 400 000 eurót, azaz körülbelül 156–160 millió forintot, egy döntetlen pedig 133 000 eurót, azaz körülbelül 52–53 millió forintot ért volna. Ezen felül pénz járt volna a 36 csapatos tabellán elfoglalt helyezésért is. A legjobb 16 közé kerülők további helyezési bónuszt kapnak, a kieséses szakaszba jutás pedig újabb UEFA-prémiumokat jelentett volna.
Megnéztük azt is, mennyi pénzt „kereshetett” valójában idei nemzetközi szereplésével az ETO.
Az UEFA szabályzata szerint a Konferencialiga harmadik selejtezőkörében kieső klub 550 ezer euró kiesési prémiumot, továbbá minden lejátszott selejtezőkör után 175 ezer eurót kap. Az ETO három selejtezőkörben – egy BL- és két KL-selejtezőkörben – szerepelt, így 1,075 millió euró, nagyjából 419–430 millió forint, millió forint UEFA-pénzt szerezhetett. Tehát mintegy egymilliárd forint a különbség, amiben nincs benne a már említett UEFA-részesedés, valamint az elmaradt ligaszakaszbeli mérkőzések jegybevétele.
Szakemberek egyöntetű véleménye szerint rég kapott ennyire „könnyű” ellenfeleket a nemzetközi kupaporondon magyar csapat, mint az ETO. Simán el kellett volna masíroznia legalább a Konferencialiga főtáblájáig. Csakhogy, ahogy azt már mindenki tudja, miután az együttes megnyerte a magyar bajnokságot, a játékosok nagyobb része elkezdett másik csapat felé kacsingatni, a vezetőedző pedig el is hagyta a társaságot: Borbély Balázs a Ferencvároshoz igazolt. Sokan ebben látják a kudarc okát, s bizony van is ebben valami.
A keret szinte tréner nélkül kezdte el a felkészülést, aminek a hatása az első mérkőzéseken ki is ütközött. Fizikálisan csak kereste önmagát az együttes, a korábban jól működő, s megbízhatónak számító védelem sorban kapta a gólokat, s már elöl sem volt ütőképes a csapat.
Borbély távozását meg lehet érteni, győri szemszögből azonban nehéz elfogadni. Visszahallgattuk, visszanéztük az összes nyilatkozatot, amelyet a szakember esetleges távozásáról tett még az ETO színeiben. Bár sosem mondta ki, hogy marad Győrben, sejtelmes mondatával, miszerint az ETO-val aláírt szerződése van, s innentől nincs miről beszélni, azt sugallta, nem fog váltani. És ezt a győri drukkerek el is hitték neki…
Azóta ő már a Ferencváros kispadján dirigál, s úgy fest, nem is rosszul. Szerencsére azonban az ETO is szépen muzsikál, már ami a hazai bajnokságot illeti. Azzal együtt, hogy a csapat kerete szinte teljesen kicserélődött, s bizony a szurkolóknak is újra kellett tanulniuk a névsort.
