Fotó: Szami
Talán gondolhatjátok, hogy nem azért, mert a balkán ízvilág megszállottjai lennénk, inkább csak arról az érzésről van szó, hogy „végre!”, valaki nem a csúcsra járatott street foodokban látja a potenciált.
Kicsit a sztori mögé nézve, ez egyébként nem is meglepő az évek óta pörgő Bar of Legends tulajdonosaitól, ugyanis kollégáik megsúgták, hogy a tulajok maguk is Szerbiából származnak, így kevés kézen fekvőbb gasztro vonalat tudtak volna elképzelni. Így nem csak, hogy új irányt emeltek be a győri gasztronómiába, de eredeti szerb recepteket is kóstolhatunk náluk. „Minden aszerint készül, ahogy ők is csinálták otthon, Szerbiában.”- mesélte az egyik dolgozó.
Ahogy a címben is utaltunk rá 50-50, hogy mennyire ajánlanánk a helyet vagy sem – határozottan két részre kell bontanunk kritikánkat – és most itt élnénk a kérdéssel, hogy „a jóval vagy a rosszal kezdjük?”, de mivel a kedves olvasó nem tud az írás pillanatában reagálni, mi döntünk:
a jóval indítunk.
A Balkán Étteremben két fiatalember szolgált ki minket, mindketten nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, lássuk be ez azért eléggé megalapozza az élményt. Látván tanácstalanságunkat, mivel hárman érkeztünk, egyből ajánlották is 3 fős táljukat (10 990 Ft), hogy minél több mindent meg tudjunk kóstolni.
A tálon volt csevap, pljeszkavica, kolbász, szomun, ajvár, balkán vajkrém, hagyma, paradicsom és ajándékba kaptunk még egy kissé pikáns mártogatóst. Az ételek kifogástalanok voltak, a személyes kedvencem a szomun volt, amit egy lepényhez tudnék hasonlítani, és nagyon jól passzolt a húsokhoz és a kenceficékhez is.
Jöhet a rossz:
Azok számára, akik kipróbálnák a Balkán autentikus ízeit, azt ajánljuk, hogy vagy teraszozós időben érkezzenek, vagy rendeljenek házhoz (szerencsére erre is van lehetőség) az étteremből, mert a hely maga eléggé lenullázza a pozitív élményeket.
Sajnos a vendégtérben egyetlen ablak sincs, ahonnan természetes fény jönne be, a világításról pedig meglehetősen gyér fényű lámpák gondoskodnak és a helyzeten az sem segít sokat, hogy a falak és a plafon is pirosra van festve. Sötét és némiképp nyomasztó.
A design eléggé átgondolatlannak tűnik, bár ez abszolút szubjektív vélemény, az viszont már kevésbé, hogy az asztalok koszosak voltak. Ami azért is érdekes, mert a 3 fős tál felszolgálása után evőeszközöket kaptunk, tányérokat viszont nem, így megkérdőjelezem, hogy mi volt a koncepció, az asztalról kellet volna ennünk? Mindenesetre persze szóltunk a tányér miatt, így kaptunk is három kisebb méretű papírtányért. Az élményen nem emelt, de a célnak megfelelt.
Szóval akkor?
Visszatérnénk ide? Nem valószínű. Rendelnénk tőlük? Egyértelműen.