Huszonnégy órán belül véget ér reméljük, véget ér az őrület, de a 2026-os választási kampány emlékei: a fénybe kilépő századosai, lehallgatási jegyzőkönyvei, fekete ruhásai, üres hálószobafotói a retinánkba égtek, és egy ideig még biztosan velünk maradnak. A lejáratás minden szintjét láthattunk, egyetlen dologban maradtak konzervatívok és unalmasak a pártok: a választási plakátjaikban. De jött a magyar lelemény és kreativitás, néhány flakon festékszóró és íme, megszülettek e remekművek. Őrizzük meg az utókornak a naiv festészet diadalmenetelét 2026-ból; a WTF?! ezzel a fotóriporttal zárja a kampányidőszakot, jó éjszakát, gyerekek!

Csúnya dolog a rongálás, és ha valaki nem az éj leple alatt vagy egy működő kamera lencséje előtt teszi, úgy járhat, mint a pécsi fiatalember, aki az ügyével együtt két bíróságot is megjárt. Legyünk hivatalosak, hiszen az eljárás is az volt.

Négy évvel és egy Orbán-kormánnyal előbb vagyunk, a vádlott 2022. január 1. és március 9. közötti időszakban több, kormányzati kommunikációt tartalmazó plakátot megrongált. A Pécsi Járásbíróság a férfit bűnösnek mondta ki kisebb kárt okozó rongálás vétségében, ezért első fokon 1 évre próbára bocsátotta.

Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezett, a másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a férfi bűnösségét 2 rendbeli falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétségében megállapította, ebből egyet folytatólagosan követett el. További 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett rongálás vétségének vádja alól azonban felmentette és a vele szemben alkalmazott intézkedést megrovásra enyhítette.

Annak tehát, amit ebben a cikkben (a fotóinkon) látunk, jogi passzusa is van, így szól:

aki firkálással, festéssel, szennyezéssel felületet változtat meg, a Kúria jogegységi határozata alapján rongálást valósít meg.

Az Alaptörvény a véleménynyilvánítás szabadságát megjelenési formájára tekintet nélkül védi, azonban ez nem jelenti azt, hogy olyan esetekben ne lehetne korlátozni azt, amikor a „tettleges véleménynyilvánítás” (értsd: festékszórózás, plakáttépés) útján valamely dolog megrongálódik.

Az a véleménynyilvánítás, amely a tulajdon tárgyát rongálja csak kivételes esetekben igazolható alkotmányosan, mégpedig akkor, amikor a tulajdonjog korlátozása arányban áll a vélemény nyilvánító cselekmény céljával.

A törvényszék e kérdés vizsgálata körében annak tulajdonított jelentőséget, hogy a megrongált plakátok tulajdonosait a rongálás időpontjában a szerződésük alapján terhelte-e még közzétételi és javítási (kicserélési) kötelezettség.

Azokban az esetekben, amikor a tulajdonosoknak e kötelezettsége még fennállt, a pécsi vádlott büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította, míg azokban az esetekben, amikor ez a kötelezettség már nem állt fenn, a társadalomra veszélyesség hiányában felmentette.

Az ítélet jogerős, mindenki menjen békével. Vasárnap szavazás.

Fotók: Szami