Ez az a csomópont (még a munkálatok előtt készült fotón), ami már húsz éve megoldásra vár. | Fotó: Győrújfalu Község Önkormányzata/Facebook

Parázs vita indult, hogy körforgalom vagy lámpás kereszteződés legyen-e Győrújfalun? De ne gondolkodjunk a válaszon, mert rögtön el is dőlt az állami út kezelőjének szintjén, hogy lámpa lesz. Ez egy hírhedten veszélyes csomópont, ahol a végre kialakított zebrának mindenki örül. A hangulat mégis puskaporos volt a szigetközi falvakban, amikor a Magyar Közút elkezdte advent legelején a csomópont átépítését. A tesztüzem idején egy-másfél órás volt a dugó csúcsidőben, ez a helyzet az azt követő hétre múlt hétre rendeződött.

Talán mindenki ismeri ezt a forgalmas csomópontot a Fő térnél, a katolikus templom mellett Győrújfalun. Réges-régi probléma, hogy a gyalogosok – köztük az iskolások, a buszról leszállók – nem mindig tudnak biztonsággal átkelni. Azt is mindenki tudja, hogy a Szigetközön átvezető 1401-es főút forgalma nagyságrendekkel nőtt, ahogy az Alsó-Szigetköz beköltözési boomon ment keresztül. A sokéves örökséggel évtizedekkel ezelőtt is foglalkoztak, az előző településvezetés pedig terveztetett átépítést, de végül – jórészt anyagi forrás híján – nem született megegyezés az állami út kezelőjével, a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel.

Így forrongott Szigetköz az első napon

Most, december 1-én egyszer csak kihelyezték a jelzőlámpákat, a táblákat a Rákóczi utca és a Fő ér csomópontjában, és a torlódás reggel hatalmasra duzzadt. A Győrbe igyekvőket ez váratlanul érte. Győrújfalu polgármestere, Folkmayer Szimonetta aznap egy gyors tájékoztatást posztolt a győrújfalui önkormányzat Facebook-oldalán, amelyben azt is megfogalmazta, hogy a „kivitelezést pályázati határidő köti, a csomópont átépítésére a Magyar Közút Nonprofit Zrt. pályázott, és ez határozta meg a kezdő időpontot.”

Ám az indulatok elszabadultak. Íme néhány akkori hozzászólás:

„A győrzámolyi benzinkúttól a győrújfalui sportpálya 35 percig tartott 17.00 órától úgy, hogy a faluba szinte be sem mentem, hanem lekanyarodtam az első lehetőségnél jobbra. Mi lesz holnap reggel és ha meglesz a lámpa?”

„Fontos ügyben késtünk el és másfél óra alatt értünk Győrbe.”

„Eddig is borzalmas volt a csúcsforgalmi időszakban a közlekedés, de ha működni fog a jelzőlámpa, akkor végképp lehetetlen lesz a közlekedés.”

„Ezzel a közlekedési lámpával épp az ellenkező eredményt fogják elérni, mint szerették volna. A dugók állandósulni fognak” – írták.

Mindenki a menekülő útvonalon töprengett, de hiába, mert az nincs. A Győrladamér és Dunaszeg környékiek még megpróbálkoztak azzal, hogy a Dunaszeg fölötti Bolgányi-hídon hajtottak át Kunszigetre, de így csak újabb dugó várta őket az 1-es főúton, Abdánál. A torlódás reggel Győrzámolyig állt, délután pedig összeért a 14-es főút forgalmával és feltolta a Győrből hazafelé tartók sorát az Árkádig.

A káosz megszűnt, de maradtak kérdések

Folkmayer Szimonetta polgármester másnap, december 2-án részletesebb posztot közölt, amelyben a kapott, leglényegesebb kérdésekre válaszolt, továbbra is hangsúlyozva, hogy a 1401-es út az állam tulajdonában van, fenntartója a Magyar Közút vármegyei igazgatósága, és a vállalat jogköréhez tartozik a projekt megrendelése. Azt is leírta, hogy kérésére a Győri Rendőrkapitányság biztosította aznapra a forgalom irányítását, ami javított a helyzeten. Ezután a hozzászólások hangneme csillapodott, de néhány fő kérdés továbbra is a viták melegágya.

1. Miért nem körforgalom épült? Nem fogja-e a lámpa a főút forgalmát lassítani – hiszen a mellékutakról jóval kevesebben hajtanak át, mint a 1401-esen?
2. Miért advent idején, a legnagyobb csúcsban álltak neki a munkának?
3. Köze van-e ennek a választásokhoz?

Folkmayer Szimonetta polgármester megkeresésünkre is előrebocsátotta, hogy a projektről a Magyar Közút jogosult nyilatkozni, míg az ő feladata, hogy a fennálló helyzetet könnyítse egyrészt a folyamatos tájékoztatással és a folyamatos egyeztetéssel az önkormányzat, valamint a kivitelező között. A legfontosabb kérdés számára pedig most az, hogy a csomópont biztonságosabbá váljon, és ez meg is valósul.

„Az említett problémák, a torlódások még a jelzőlámpák tesztüzeme alatt alakultak ki, erre figyelemmel a kivitelező változtatásokat végzett, és a kezdeti torlódások megszűntek” – mondta a polgármester.

Ezt egyébként a Győrújfalun, és Győrzámolyon élők megerősítették, s mi magunk is láttuk, hogy reggel nyolc előtt és délután fél 5 körül az autóval december második hetében szinte folyamatosan lehetett haladni. Egy Győrzámolyon élő, Győrben dolgozó hölgy azt mondta, reggelente háromnegyed 7-kor indul és míg máskor 20 perc alatt ért a belvárosba, ez pár napig 40 perc volt, amit „előre beárazott.” Ezután december 10-én feloldották a félpályás útzárat és mindkét sáv használhatóvá vált, tehát a kezdeti nehézségeken túljutottak. De:

Továbbra is kérdés, hogy a kivitelezés alatt álló lámpás kereszteződés majd segíti vagy inkább nehezíti a haladást csúcsidőben a jelenlegi egyetlen útvonalon.

Miért nem körforgalom?

A polgármester a december 2-i posztjában azt írta:

Az önkormányzat kérése és javaslata is a körforgalom kialakítására irányult az egyeztetések során végig. Erre a Magyar Közúttól azt a választ kapták, hogy:

„Szakmai érvek és térbeli lehetőségek hiányában elvetésre került a körforgalom (alkalmas méretű körforgalom helyhiány miatt nem megvalósítható, kivitelezési ideje és költségei tízszeresek lennének a lámpás csomóponténak).”

A kérdést feltettük a Magyar Közútnak is, amely ezt válaszolta:

A „felmerült körforgalmas megoldás csak elméleti szinten került szóba: erre vonatkozóan sem részletes tervek, sem költségbecslések nem készültek. A területen ugyanis jelentős közmű-infrastruktúra húzódik – középnyomású gázvezeték, szennyvízvezeték, nagyméretű víznyomócső, valamint távközlési földkábel –, ezek átépítése a beruházás költségeit többszörösére növelte volna.”

A körforgalom tervezete szerepelt azok között a variációk között, amelyeket évekkel ezelőtt Győrújfalu önkormányzatának előző vezetése terveztetett meg – tudtuk meg Nagy Imre Attila volt polgármestertől.

A korábbi településvezető portálunknak azt mondta: a Magyar Közút akkor is elvetette a körforgalom lehetőségét, de ő úgy emlékszik, hogy az egyes tervvariációk közt a körfogalom nem számított drágábbnak a lámpás kereszteződésnél. A térbeli akadályokkal kapcsolatos indokkal pedig személy szerint azért nem ért egyet, mert az érintett terület zöme közterület. Kivételt a római katolikus egyházé jelent, de Nagy Imre Attila szerint itt sem arra kell gondolni, hogy egy körforgalom a templom épületét érintené, legfeljebb egy kis sávot a templomkertből, amelyről szerinte „talán viszonylag könnyen meg is lehetet volna egyezni”.

Nagy Imre Attila felidézte: mivel annak idején a Magyar Közútnak nem volt forrása a terveztetésre, azokat az önkormányzat készíttette el. Az állami vállalat szakembere akkor is úgy látta, hogy a körfogalom nem célszerű megoldás, mert igen egyenlőtlenül oszlana meg a forgalom a behajtó ágak között, hiszen a Győr–Mosonmagyaróvár tengely forgalmának aránya talán 75 százalékot tesz ki az oldalról érkezőkéhez képest. Ám – mint mondta –, a józan ész szerint ugyanez szólna a lámpás kereszteződés ellen is, hiszen így a piros lámpa feleslegesen fogja meg a főúton érkezőket.

A lámpa érzékelni fogja a forgalmat

Folkmayer Szimonetta is kitért erre december 2-i posztjában, továbbítva a Magyar Közút szavait, amit a cég most nekünk is elküldött válaszlevelében:

A jelzőlámpa és a gyalogátkelőhely „okos kereszteződésként” fog működni, úgy a főútvonalon és az átmenő forgalomnál járműérzékelő hurkot építenek az aszfaltburkolatba, figyelembe véve a forgalom alakulását. A zebra is nyomógombbal működik majd, s akkor vált, ha megnyomja a gyalogos a gombot.

Nagy Imre Attila megjegyezte, az eredményre ő maga is kíváncsi, és kétségtelen tény, hogy a nemrég felszerelt jelzőlámpa a 14-es és a 1401-es főút bekötésénél eddig segítette a közlekedést.

Folkmayer Szimonetta szerint készültek tanulmánytervek, előzetes számítások, volt forgalomszámlálás, s a jelzőlámpa finomítására az élesítés után több lehetőség is lesz – reagált a lakók kérdéseire.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. hangsúlyozta, hogy az átépítését „elsősorban közlekedésbiztonsági okok tették indokolttá. „A jelenlegi kialakításban magas volt a baleseti kockázat, különösen a mellékirányból balra és jobbra kanyarodó forgalom, valamint a főirányból a mellékirányokba történő kanyarodások miatt kialakuló torlódások következtében, amelyek ráfutásos balesetekhez vezettek. Emellett a környéken található intézmények miatt jelentős a gyalogosforgalom is, ami – különösen a gyermekek közlekedése miatt – fokozott figyelmet igényel.”

Miért pont most álltak neki?

Szigetköz sok lakója – és Nagy Imre Attila is – kritizálta az időzítést, a volt vezető szerint erre egyetlen ésszerű megoldásként a nyári szünet kínálkozott volna. Ehhez képest a legsűrűbb időszakban, advent idején kezdtek bele, és szerinte feltűnő, hogy épp a választások előtt lett sürgős a projekt. Főleg, mert ezek szerint – véli a volt (fideszes) polgármester – a győrújfaluiak nem látnak legalább egy alapkőletételt a számukra valóban nagyon fontos észak-nyugati elkerülőből. Mert „ha arra kilátás volna, akkor a jelenlegi nehézségeket is sokkal higgadtabban fogadják” – fogalmazott.

Feltettük a kérdést a Magyar Közútnak, és azt az időzítéssel kapcsolatban azt válaszolták, hogy:

„A projekt ötlete több évre nyúlik vissza, a megvalósítást pedig most tette lehetővé egy elnyert pályázati forrás. A kivitelezés időpontját ez határozta meg, nem más külső szempont.”

Ám akárhogy nézzük, nem állítunk újat, hogy az olyan arányú forgalomnövekedés mellett – mint amit az Alsó-Szigetköz elkönyvelhetett az évek során – hosszú távon az egyetlen menekülő út kevés, és égető szükség van az elkerülő körgyűrűre, ami alternatívát jelentene a Bácsa vagy az Ipari park irányába tartók számára.