Az Aranypart II. strandja augusztus 16-án. | Fotó: Laczó Balázs

Miközben állítólag a parlagfű is megsínyli a tartós aszályt, mert az ország túlnyomó részén a talaj legfelső rétege kritikusan száraz, és ez nem kedvez a csírázásnak, a fejlett példányok teljes zöldjükben pompáznak és virágoznak jelenleg. A méteres vagy akár másfélméteres bokrok miatt pedig nem kell idén valamelyik senkiföldje legeldugottabb fertályát kutatni. Lépten-nyomon belebotlunk a közellenségbe, és nem csak magánterületen.

Épp ezért nincs szükség arra, hogy kipécézzünk egy közületet, céget, gazdát, és rámutassunk, hogy ő az a felelőtlen, aki nem irtotta ki a június 30-i törvényi határidő előtt a parlagfüvet. Mert látunk bokrokat:

• Győr környéki településen belül a főút mentén.
  
  

• E település mellett a biciklisek által igen kedvelt műút szélén, amely már a mezőgazdasági terület peremével határos.
  
  

• A MÁV által fenntartott vasúti sín mellett, méghozzá igen frekventált helyen, a győri Szent Imre úti átjárótól 20 méterre.
  
  

• Napraforgók között, egy település lakóházaitól szintén kőhajításnyira.
  
  

• A Püspökerdőben, a sétálók, biciklisek és horgászok által kedvelt kiépített ösvény mellett.
  
  

• A legnagyobb csodálkozást mind közül kétséget kizáróan az Aranypart II. okozta, amelyet a melegben tömegek látogatnak egész nyáron és a fejlett parlagfűbokrok épp a strandolók által egyik legtöbbet használt partoldalt borítja.
  
  

Nem használjuk újságírásra a Chat GPT-t, azt azonban hivatalos forrás aligha árulta volna el, hogy egy ilyen példány – amit augusztus 16-án fotóztunk le, mikor kezdhetett el kifejlődni. Az AI szerint a képen látható méretű állományból visszafelé gondolkodva:

• májusban ezek már észlelhető, könnyen irtható kis növények voltak;
• júniusban: intenzívebb növekedésnek indultak, ekkor már mindenképpen kezelni kellett volna őket;
• június 30-án – ami jogi szempontból fontos határidő – nem lehetett volna virágbimbós állapotban;
• júliusban a növények gyorsan megnőttek; a Nébih július 17-i országos helyzetképe szerint a legfejlettebb példányok már 100–140 cm-esek voltak.
• Tehát az augusztus közepé látható állapot már egy jóval korábban kialakult, elhanyagolt állomány képét mutatja.

Illetve az, amit mindenképpen megmutat – és azért is tartjuk ezt a helyet fontosabbnak a többinél –, ha egy ennyire frekventált strandszakaszon, amit a Győr Szol Zrt. üzemeltet, nem tűnik fel senkinek júniustól kezdve a parlagfű, akkor

kitől várjuk valójában, hogy saját területén elvégezze a védekezést?

Eközben egyébként a győri, városi utak mellett jelenleg a legtöbb helyen le van nyírva a fű és a gaz, így aztán parlagfű sincs.

Hiányoljuk azt a régi, országos méretet öltő kampányt, amit a megyei lapok hasábjain keresztül is folytattak még néhány éve a hatóságok. Magunk is rendszeresen tudósítottunk az augusztusi, látványos légi ellenőrzésekről, amelynek alkalmával az illetékesek mindig nyomatékosították a védekezésre és a bírságolásra vonatkozó szabályokat. Ezt rendszerint újabb sajtótájékoztató követte ősszel, amikor a földhivatal és a növény- és talajvédelmi osztály beszámolt a kiszabott bírásgokról és dokumentálta a lefegyelmezetlenebb gazdák területéről készült fotókat.

Közben a kormányhivatal ellenőrzési tervét most is megtaláljuk. E szerint a kormányhivatal Földhivatali Főosztályának Földvédelmi és Földmérési Osztálya június 1.  és október 31. között ellenőriz légi és földi felderítéssel, és ezt elvégzi a Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály is. A feladat a parlagfűvel fertőzött területek felkutatása és az ellenőrzés eredményeként hatósági intézkedés, közérdekű védekezés és bírság is történhet az „élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény” megszegőivel szemben.

A Nébih által rendszeresen közzétett parlagfűhelyzetkép mellett pedig továbbra is működik a parlagfűbejelentő rendszer.

Ide május elejétől kezdve 31 bejelentés érkezett a megyéből. Ebből 14 győri helyszínt dokumentál, a többi például Mosonmagyaróvárról, Pérről, Nagybajcsról, Hegyeshalomról, Völcsejről készült – a legtöbb esetben kivehető módon magántulajdonban lévő mezőgazdasági területről.