Fotó: Szami

Országos hír lett Pintér Bence 1,7 milliárdos feljelentéséből, a Győr-Szol-gyanú a sokszorosítására nagyította a korábbi ügyeket is, amelyekkel másfél éve birkózik Győr ellenzéki polgármestere és a többségi Fidesz-KDNP-frakció. A városvezető jövő péntekre, február 20-ra tüntetést szervez, azt követően, hogy ötfős frakciójával nem sikerült a közgyűlést feloszlatnia. Összegző interjú az elmúlt másfél évről.

Az interjúban a többi mellett ezekről olvashatnak:

•             Miért most döntöttek a feloszlatásról?    
•             Milyen választási esélyeket mérnek a TSZV-nek és Pintér Bencének?          
•             Miként éli meg a maratoni közgyűléseket a polgármester?     
•             Kapott-e jó tanácsot Dézsi Csaba Andrástól?    
•             Mit szól ahhoz, hogy rendre Fekete Dávid találkozik a miniszterekkel?        
•             Miért nem megy el a médiabálba?           
•             Hibáztak-e a parkolásos és az úgytudjukos ügyekben?          
•             Mit vár a feljelentésektől?  
•             Kitölti-e a ciklusát?

Hányan keresték a február elejei közgyűlés óta?

A közgyűlést követően nagyon sokan jöttek hozzám, biztattak, és ahogy a mi beszélgetésünk is mutatja, a média is érdeklődik a győri közügyek iránt. Ez az 1,7 milliárd láthatóan átütötte a falat, úgy látszik, már országos jelentőségűnek gondolják, ami itt történik. Ezt én is így látom: Győrben az megy kicsiben, ami az országban nagyban. Ez a város most az ország.

Volt a telefonálók között vezető politikus is?

Politikusokkal nem beszéltem.

Egy hét múlva tényleg újra beterjeszti a közgyűlés feloszlatásról szóló előterjesztését?

Nem, mert azt látom, hogy most így nincs értelme. Egyszerűbb és tisztább lett volna, ha a Fidesz az egyenes utat választja, és a többségi frakció szavazataival már február elején feloszlatjuk a közgyűlést. A TSZV-frakció öt szavazata kevés volt ehhez. A Fidesz inkább folytatja azt, amit eddig csinált: minden közgyűlésen minden apró dologba beleáll, hogy majd a főispán úr kimondja, hibáztam, és így egyszer el lehet indítani – ezekre hivatkozva – a leváltásomat. Őszintén nem értem ezt a taktikát, mert ha el is jutnának odáig, akkor is peres eljárásként folytatódna az ügy, ami hónapokig tart. Ha végül lenne is választás, nem biztos, hogy az ő jelöltjük lenne a befutó. Ez szerintem egy alattomos módszer, de

április 12-én kapunk majd egy látleletet egyrészt a győri, másrészt az országos helyzetről.

A fő kérdésre is ez a válasz: az áprilisi eredménynek tükrében lesz érdemes újból megfontolni a feloszlatás kérdését.

Ha nem lett volna a Győr-Szol ügy, vártak volna még? Az elmúlt másfél év Don Quijote-harca nem volt elég ugyanezen döntés meghozatalához?

Engem nem az őrület vezet, hanem pont, hogy a józanság. Az alapvető kérdések, amelyekre rámutattam ennek az ügynek a kapcsán, már régen fennállnak. Minden döntést a TSZV-frakcióval közösen hozunk meg, most láttuk itt az idejét. Jó okunk volt rá: itt vagyunk a költségvetés tervezésénél, és megérkezik a Győr Projekt vagy a Győr-Szol igénye a jövő évet tekintve. Erre nekünk úgy kellene valamit mondanunk, hogy nem látunk bele a cégek számaiba. Ez abszurd. Mint ahogy az is, hogy kap a Közigazgatási és Pénzügyi Bizottság elnöke egy levelet a Győr Projekttől, hogy kellene 100 millió forint, minden értelmezhető alátámasztás nélkül, másnap pedig kérdés nélkül megkapják. Valóban a Győr-Szol 1,7 milliárdja volt az a pont, ahonnan már nem pusztán arról beszéltünk, hogy nehéz a politikai helyzet…; hanem kimondhatjuk, hogy átléptük a vörös vonalat. Az nem mehet, hogy milliárdok sorsára vonatkozóan nem kapunk adatokat.  Ez az ügy egy évtizedre megnyomoríthatja a győri lakáspolitikát és a szociális bérlakásrendszert.

Az előbb azt mondta, hogy ha a Fidesz el is érné, hogy önt leváltsák, egyáltalán nem biztos, hogy a jobboldal polgármester-jelöltje nyerne. Ezek szerint van felmérésük arról, hogy ha most lenne időközi választás, mennyi esélye lenne önnek, illetve a TSZV-frakciónak?

Azt a pártot, amelyik a nulladik percben megadná magát az oroszoknak, ne nevezzük jobboldalinak. Friss felmérésünk egyébként nincs, de egy őszi mérés azt mutatta, hogy számunkra biztató eredménnyel zárulna egy időközi választás.

Számot nem mond?

A 2024-es választáskor nagyjából 30-30-30 százalékon osztoztunk Borkai Zsolttal és Dézsi Csaba Andrással. Ez az arány jelentősen elmozdult az én irányomba. Ennyit mondhatok.

Kétharmad?

Közel.

Kérdeztem egy hete is, hogy lenne-e 15 jelöltje a TSZV-nek, akit az egyéni körzetekben el tudnának akár most is indítani. Ön azt mondta, lenne. Kik ők?

Városukat szerető polgárok. Ha ez a feladat élesedik, be fogjuk mutatni őket.

Abban bíztak, hogy lemásolják Mosonmagyaróvár példáját, és második nekifutásra, még a ciklus felénél meg tudják szerezni a kormányzó többséget?

Nem erről van elsősorban szó. A 2024-es választási eredmény kapcsán jó ideig azt hallgattuk, hogy ez a véletlen következménye, nevető harmadikként kerültem a győztes pozíciójába. Ezzel nem értek egyet, mert Borkai Zsoltra nemcsak azok a fideszes szimpatizánsok szavaztak, akik nem kértek Dézsiből, hanem azok a kormánykritikus győriek is, akik a világméretű gazdasági fellendülés pozitív hatásait helyben hozzá kötötték. Lehet, hogy egy mostani választásnál ezek az emberek már meggondolnák magukat – az előbb említett számokból ezt látjuk. Másfél éve az emberek arra mondtak nemet, hogy egy újabb ciklusban is Dézsi Csaba András vezesse a várost; a helyi fideszes képviselőkkel ugyanakkor elégedettek voltak, vagy nem ismerték még a mi jelöltjeinket. Tizenötből tizennégy körzetet ezért be is húztak. Azt gondolom, hogy mostanra megfordult a helyzet ezen a téren is, mert a győriek látják, miként működik a Fidesz-frakció: ahol csak lehet, akadályozzák a munkánkat. A győrieknek kell eldönteni előbb vagy utóbb, hogy ilyen többséget szeretnének-e a győri közgyűlésben.

Kezdjük az elején!

A mostani helyzet alapját képező „bosszú szmsz” elfogadása előtt – a legutóbbi közgyűlésen tett is erre utalást – egyeztettek a Fidesz-frakcióval arról, hogyan működhet az új felállás: Fidesz többség ellenzéki polgármesterrel. Ön tudja, hogy mi történt a színfalak mögött, miért hozta be a fideszes Borsi Róbert az új verziót, ami szinte minden döntési jogkört kivett a kezéből?

Magántárgyalások részleteit nem szeretném továbbra sem megosztani a nyilvánosság előtt, de annyit azért megerősíthetek, hogy Fekete Dáviddal valóban konstruktív beszélgetést tudtunk folytatni arról, hogy a helyzetet miként kezeljük. Máig állítom, hogy mindenki jobban járt volna, ha valóban azon alapelvek mentén kezdünk el dolgozni, mint amikről ott és akkor beszéltünk. Mert

mindannyian egyetértettünk abban, hogy a városnak jól kell működnie, és abban is, hogy a polgármesteri jogkörök azon mértéke, amit Dézsi Csaba András addig birtokolt, eltúlzott, nem egészséges. Arról viszont már nem kérdeztek meg minket, hogy ennek a megnyirbálása milyen szintű legyen,

és nem volt elegáns, hogy az előző közgyűlés utolsó ülésén ezt a lépést megtették.

Tud mondani három olyan fontos ügyet, amelyben egyezségre tudtak jutni a Fidesszel?

A TOP-os fejlesztésekben, ezek főként uniós forrásokból finanszírozott infrastrukturális beruházások. A tavalyi költségvetésben, amiben mégiscsak dűlőre jutottunk. És… a fürdő ügyében sincs nagy véleménykülönbség a Fidesz-frakcióval abban, hogy milyen irányba kellene elmozdulni. Hangoskodnak egy kicsit mindig, elmondják, hogy minden rossz, amit csinálunk; de a szavazataik ezen a téren nagyrészt rendben vannak. Tudok egy negyediket is! A Városrendészettel kapcsolatban sincs már nagy vita. Miután a Polgármesteri Hivatal ellenőrzése komoly pénzkezelési anomáliákat tárt fel a Városrendészetnél, én pedig az ellenőrzési jelentés alapján sikkasztás, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem. Az ügyben azóta büntetőeljárás zajlik, nyomoz a rendőrség. Ezen a ponton a Fidesz is beadta a derekát, és megszavazta javaslatunkat a Városrendészet beolvasztásáról a Mezőőri Szolgálatba. Az ily módon pár hónap múlva újraalakuló Közterület-felügyelet élére így tapasztalt szakember kerül; aki remélhetőleg a pénzkezelés és a közbiztonság terén is pozitív változásokat hoz majd.

A maratoni vitákat és közgyűléseket Ön élvezi?

Nem. Vannak nehéz pillanatok, és olyan is, amikor felmegy bennem a pumpa. Nem értem, hogy miért kell ezt így csinálni? A győriek majd nyilván megítélik ezt is, de az én személyes megélésem az, hogy mi másképp állunk a kérdésekhez, mint a másik oldal. Mi igyekszünk nyíltan, őszintén a győriek elé állni, elmondani a szakmai és politikai érveinket. A többségi frakciónál viszont inkább azt látom, hogy értelmetlen propagandaszövegeket durrogtatnak, amik sem a vitát, sem a várost nem viszik előbbre. Ez érdemi vitákat nem indukál, csak arra szolgál, hogy nekünk kellemetlen legyen és a GyőrPlusz leírhassa, hogy mit hibáztunk. Ehhez néha egészen konkrétan hazudniuk kell, akár itt, a közgyűlési teremben, akár egy-egy kommünikében. Ez szerintem nem jó irány.

Az első pillanattól nyilvánvalóvá vált, hogy a függetlenként bejutó képviselőket: Borkait, Hajtót és Fodort nem tudja a TSZV maga mögé felsorakoztatni. Miért nem sikerült? Megpróbálták velük az együttműködést?

Emlékeim szerint már egészen az elején, 2024. decemberében kiállt a városháza elé Hajtó Péter és Fodor Roland, hogy mi alkalmatlanok vagyunk a városvezetésre. Nem érzem, hogy bármelyik kérdésben velünk lettek volna, Borkai képviselő úr megnyilvánulásai pedig őszintén meglepnek. Nem látom a rendszert bennük.

Legyen kritikus saját magával is: volt, ahol Ön hibázott?

Annak ellenére, hogy hiába is ülök le a három álfüggetlen képviselővel, nem lesz meg a többség, nagyon sok olyan kérdés volt, ahol ezt a kört megfutottuk. Például az alpolgármester-választásnál vagy a városrendészet vezetői pályázatánál. Hiába. Hajtó képviselő úr sokáig hetente egyeztetett az alpolgármesterrel, de nem tudunk azokkal a megoldási javaslataival mit kezdeni, amelyekről két perc alatt kiderül, hogy törvényileg lehetetlen végrehajtani. Decemberben pedig átlépte a vörös vonalat: leszavazta a Fidesszel együtt frakciónk tagja, Balog-Farkas Renáta bizottsági előterjesztését, hogy megismerhessük a lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint útját. Azóta sem tudta megindokolni érdemben, hogy miért, csak az átlátszó magyarázkodás megy részéről, amire meg nem vagyok vevő.

Dézsi Csaba Andrástól kapott használható tanácsot? Kétszer biztosan találkoztak és beszéltek egymással, hiszen erről anno posztok is készültek.

Nem.

Vita, Tisza, vita

Kitől kap tanácsokat? Mert Dézsitől és Borkaitól ezek szerint nem.

Itt van mögöttem egy több mint háromszáz fős hivatal, nagyon jó szakemberekkel, akik az előző érákban is dolgoztak. És ne felejtsük: van egy jó csapatom, közülük mindenki friss fejjel és gondolkodással került ide. Egy év alatt nagyon sok kérdésben kikupálódtunk. A költségvetés-tervezést például már másodszor csináljuk, ismerjük minden oldalát.

A Fidesz-frakció szerint Magyar Péter és a Tisza Párt áll a háttérben, ők adják a tanácsokat, velük szövetkeznek: tényleg így van?

Ez butaság. Fekete Dávid csak azért mondja ezt, hogy addig se kelljen foglalkoznia azzal, hogy hol van a lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint.

A Fidesz azt is állítja, hogy a feljelentések és a feloszlatás csak hangulatkeltés, provokáció, ami szintén a Tisza malmára hajtja vizet.

Amikről mi beszélünk, azok helyi ügyek. Az 1,7 milliárd forint eltűnése győri probléma, pech a Fidesznek, hogy ez éppen akkor derült ki, amikor a választási kampány is elindult.

Ha ez az ügy az országos választásra is kihat, az tőlem független, de megtörténhet.

Kabinetfőnöke és alpolgármestere viszont Tisza-jelölt szeretett volna lenni. Ön tudja, hogy miért nem lettek azok? Illetve: hogy fogadta ezt a hírt, hiszen, ha azzá váltak volna, akkor két fontos emberétől meg kellett volna válnia?

Mindenki ott és úgy szolgálja a hazáját, ahol és ahogy azt érzi, a legjobban tudja. Én azért örültem ennek az eredménynek, mert Kósa Roland, az alpolgármesterem és Tóth Péter, a kabinetvezetőm valóban nagyon fontos eleme annak, hogy ez a város ilyen körülmények között is jól tud működni. Nem tudom, miért alakult ez így; amikor Magyar Péterrel itt a városházán beszéltünk, ez a kérdés nem került elő.

Miről tárgyaltak Magyarral?

A Megyei Jogú Városok Szövetségének többpontos javaslatáról például: arról, hogyan kellene az önkormányzati rendszert átalakítani. Mert az állam most már tényleg mindent kivesz a rendszerből és alig ad vissza valamennyit. Eljutottunk odáig, hogy annak az állami feladatnak az elvégzésére is mi adtunk pénzt, hogy például a Krúdy-Baksa iskolában a lányvécék használhatók legyenek, vagy a kórház szakrendelőjében a légkondícionálókkal elviselhető legyen a hőmérséklet nyáron. Magyar Péternek azt is elmondtam, nonszensz, hogy a törvény lehetőséget kínál arra, ami itt Győrben is a problémát okozza: megtiltható egy polgármester számára, hogy betekintsen a város cégeinek gazdálkodásába. A jogalkotó anno nem gondolt arra, hogy ilyen egyáltalán valakinek az eszébe jut, de a demokráciánk eljutott odáig, hogy megszületett ez a „megoldás”.

Orbán Viktor is járt Győrben, amikor az Audiba jött. Esélytelen volt, hogy találkozzanak?

Csak rajta múlt. Az ajtóm továbbra is nyitva áll, Magyarország mindenkori miniszterelnökét szívesen látom.

Ha a Tisza nem nyer a választásokon, hanem újabb Fidesz-kormány érkezik, az Ön helyzete – meg persze minden ellenzéki polgármesteré – még kritikusabbá válik. Marad akkor is polgármester vagy úgy már tényleg nem lesz értelme?

A mandátumom 2029-ig szól és nem is tervezek lemondani. De az tény, hogy

ha Győrben azt látjuk, hogy mindkét körzetben nyer a Fidesz, akkor el kell gondolkodnunk, hogy lehet, mi nem csináltunk valamit jól. De ha fordítva történik, és a Tisza vagy valamelyik ellenzéki párt jelöltje húzza be a városi körzeteket, akkor az visszaigazolás lesz nekünk és a munkánknak is.

Ebben a politikai környezetben egy ellenzéki polgármesternek a helyi gazdasági elit lehetne a támasza. Nyilván nem az elhíresült „polipra” gondolok, de nem láttam jelét annak, hogy önök nyitottak volna új kapcsolatok kiépítésére. Ha így van, akkor miért döntöttek így?

Az elmúlt egy évben azt érzem, hogy mindenki várakozó állásponton van, a választásig nem akar senki nagyon elköteleződni. Az Audi korrektül kezeli ezt a helyzetet.

Az Audival milyen most kapcsolata? Volt mosolyszünet kettőjük között?

A törvények betartása nem egyezség kérdése, a törvényeket csak simán be kell tartani. Ezt tettük, amikor nyilvánosságra hoztuk az Audi-szerződést, miután kiderült, hogy annak nagy része az Infotörvény alapján kötelezően a nyilvánosságra tartozik. De mi már letudtuk ezt az ügyet, a Fidesz-frakció hozza vissza sokadszorra is a kérdést.

De volt négy- vagy hatszemközti megbeszélésük erről?

Igen. És egy mondatot hadd mondjak: részükről sem volt kérdés, hogy ez a szerződés nem titkos. Benne is van a szerződésben, hogy a törvény szerint a nyilvánosságra tartozó részek nyilvánosak.

A médiabálon sem látni a városvezetést: nem szeretnek táncolni?

Nem a tánccal van baj…

… és én sem akarom elviccelni ezt a kérdést, mert szerintem Győr legrangosabb társadalmi eseményén jelen kellene lennie a polgármesternek.

A város támogatta a médiabál megrendezését az idén is, fontos társadalmi esemény, de nem gondolom, hogy Győr feladatai közé tartozna, hogy közpénzből szmokingban jól érezzem magam egy magánrendezvényen. Másfélmillió egy asztal. Jobb helye van máshol ennek pénznek.

Ez már nem az Ön döntése volt, de ugyanezt gondolom az egyetemi kuratóriumról is: Dézsi Csaba András tagja volt a Széchenyi István Egyetem alapítványának, az utódját viszont nem hívták meg. Megmondták, hogy miért nem?

Nem kérdeztem így rá, viszont azt is gondolom, hogy a kuratóriumban, amíg létezik, a város mindenkori polgármesterének kell, hogy helye legyen. De az elmúlt másfél évben nem tettünk konkrét lépéseket ezügyben. Ez is egy díjazással járó tagság, amire alapvetően nem tartok igényt, tudunk e nélkül is egyeztetni. Mert az egyetemnek nagyon jó és ambiciózus tervei vannak, és jó lenne már a nulladik pontnál ott lennünk, mert ezek a város életére is kihatással lehetnek. Az egyetem nem feltétlenül mérlegel minden olyan szempontot, ami a városnak fontos – például a közlekedés –, de ha előzetesen beszélünk erről, lehet, az a döntésüket befolyásolja.

Fekete Dávidot – az Ön egyik korábbi nyilatkozatát idézve – a nyakára ültették miniszteri biztosként, a kampányban (de már előtte is) őt látjuk a miniszterekkel és a polgármesterekkel tárgyalni. Mire gondol, amikor ezeket a posztokat látja?

Önmagában nem az a baj, hogy tárgyal és fotózkodik a párttársaival. Hanem az, hogy amikor felmerül, hogy mennyi pénzt kapunk vissza a befizetett adónkból, mert a mi számításunk 2,2 milliárd forint, más számítás szerint 1,6 milliárd, a szakminisztérium pedig 705 millió forintos támogatást jelent be; akkor Fekete Dávidnak meg kellene kérdeznie, hogy ez a 2,2 vagy az 1,6 milliárdon felül érkezik, vagy csak 705 milliót kapunk összesen. De ez a kérdés nem hangzik el tőle, se Szeles Szabolcstól, aki, szintén fideszes országgyűlési képviselőjelölt, és nem mellesleg közgazdász.

Videó volt, kommunikációs anyag volt a részükről, de a fontos kérdéseknek nekem kellett utánajárnom.

Ezek a helyzetek azonban mégiscsak a Fidesz-narratívát akarják erősíteni, hogy „sok a duma, kevés a meló”. Ez láthatóan fájó pont az önök számára, de most akkor kérdezem: eddig hány miniszter utasította vissza a meghívását, illetve hány miniszterhez nem sikerült bejutni?

Nem a narratíva érdekel, hanem a valóság, és szerintem a győriek is így vannak ezzel. A miniszterelnököt hívtuk, de nem jött. A belügyminiszternek írtunk a közbiztonság miatt, érdemi választ nem kaptunk. Lázár János miniszternek a vasútállomás kapcsán többször írtunk – itt jegyzem meg, hogy már három külön szervezet foglalkozik a problémával, de például a MÁV megint úgy tervezett, hogy az új aluljáró nem ér át a vidéki pályaudvarra… Voltak sikereink is azért, mert Navracsics miniszter úrral többször egyeztettünk, az államtitkárával is, és jártunk Szijjártó Péternél is a külügyminisztériumban.

Kontra, rekontra

Számon tartja még, hány peres eljárás van most folyamatban, amit ön indított vagy önnel szemben indítottak?

Amiket én indítottam, az öt ügy, mindegyik feljelentés ügyében büntetőeljárás indult, nyomoz a rendőrség. Nem a levegőbe beszélünk. A fideszes képviselők „ügyeivel” nem érdemes foglalkozni, nyilvánvaló, hogy ezekről csak azért beszélnek, hogy zajt csapjanak. Még olyan ügyben is feljelentést tesznek, amiben fideszes többségű vizsgálóbizottság mondta ki, hogy nem történt bűncselekmény: a 15 600 forintos parkolási bírságot vizsgáló vizsgálóbizottságra gondolok. Kabaré az egész.

Az önéi közül a Győr-Szol-os feljelentés, az 1,7 milliárd forint szól a legnagyobbat, és úgy is tűnik, mintha ezt a „vasat” ütnék a legjobban. Az érintett oldal viszont tagad, és ha a Győr Projekt szerződés is csak keretszerződés volt, ráadásul azt nem is töltötték ki, lehet, hogy végül kapufa lesz?

Ha az önkormányzati cégeknél minden rendben lenne, akkor nem tagadnák meg az adatszolgáltatást a polgármesternek, és Fekete Dávid nem szavaztatta volna le már kétszer az adatbetekintési jogomat. A Győr-Szol és a lakáskassza egy tankönyvi ügy, nem az összeg nagysága miatt, 100 millió forint esetében is ugyanez lenne a fő probléma. A pénznek folyamatosan meg kellene lennie, ennek ellenére nincs meg. Ha hitelből raktak vissza pénzt a számlára, hogy a jogos lakossági felháborodásra válaszul felmutathassanak egy banki igazolást, akkor továbbra is nagy a baj.

És tényleg Balog-Farkas Renáta és a polgármesteri kabinet kell ahhoz, hogy kiszúrják: hiányzik az összeg a bankszámláról, mikor a tulajdonosi jogokat Fekete Dávid vezette, fideszes többségű bizottság birtokolja?

A Győr Projekt bonyolultabb sztori, nehezebb is elmesélni az embereknek. A lényeg, hogy ugyanarra a feladatra, ugyanazzal a céggel, ugyanazon napon kötöttek két szerződést, épp közbeszerzési értékhatár alatt. Ez minimum gyanús. A nyomozó hatóság remélem a végére jár a dolognak; a gyanút mindenesetre alaposnak tartották, hiszen a nyomozást elrendelték.

Mire számít, mennyi jut el ezek közül bírósági szakig?

Április 13-án meglátjuk.

A legutóbbi közgyűlésen betámadták azzal, hogy az egyik ügyben, amelyben önt jelentették fel rágalmazásért, nem jelent meg a bíróságon. Ha jól sejtem, ez a Németh Zoltán volt megyei elnök feljelentése lehet. Miért nem ment el?

Nem az az ügy volt, ott az ügyvédem képviselt. Amiről szó van, az a GyőrPlusz egyik volt szerkesztőjét érinti, akit „hírhamisító” jelzővel illettem, mert olyan mondatokat idézett tőlem, vagyis tett idézőjelek közé a cikkében, amiket soha nem írtam le. Miután pedig helyreigazítást kértem a laptól, azt csak hiányosan teljesítették, általam cáfolt, hamis információkat hagytak a cikkben. Ezért használtam az említett jelzőt, amiért az érintett beperelt. Mint utóbb kiderült, az előkészítő tárgyalást mulasztottam el, amikor telefonáltam a Törvényszékre, akkor annyit mondtak, hogy február 19-én legyek ott; természetesen ott is leszek.

A többi tárgyalásra, amelyekre jó eséllyel hívni fogják: a Győr-Szol és a Győr Projekt viszontfeljelentésére, a Borsi-Fodor-féle „parkolási botrányra” és Boncsarovszky Péter feljelentésére elmegy?

Lesz ilyen tárgyalás? Borsi Róberték esetében még azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán beadták-e már, ha igen, ki ellen a feljelentést: azt mondták, fontolgatják. Fontolgassák. Mondjuk lehet nem kellett volna előtte beleírniuk az általuk hozott vizsgálóbizottsági jelentésbe, hogy nem történt bűncselekmény; mert így azért nehéz terep lesz nekik ebből ügyet csinálni. De mindezektől függetlenül természetesen elmegyek mindenhova, ahova kell.

A parkolási ügyben két kérdést érdemes még tisztázni: Miért nem értesítették önt a kollégái, hogy „balhé” volt? És ha igazságtalannak is érezték a büntetést, nem lett volna egyszerűbb bevállalni a 15 600 forintot annak, akinél elcsúszott az ügy? Mert a levelezés miatt van most a feljelentés.

A valódi kérdés számomra az, hogy a Városrendészet miért nem szólt erről? Az eset október végén történt, de erről mi csak hetekkel később, novemberben, egy csütörtöki napon értesültünk, amikor a levelezés okán itt voltak a városházán a városrendész urak. Akkor mondták el először kollégáimnak, hogy balhézott a polgármesteri megbízott. Kollégáim haladéktalanul tájékoztattak az esetről, másnap pedig elmentem a Városrendészethez, ott tudtam meg pontosabban, mi és hogyan történt, aztán pedig meghoztam a döntést. Az ügy felgombolyítása tehát a végéről indult: azért tudtunk egyáltalán az ügyről, mert a levelezés elindult. És nem mehetünk el azon mondat mellett sem, ami Balog-Farkas Renáta különvéleményében szerepel és az egyik meghallgatás szerint a városrendészet szakmai igazgatójának szájából hangzott el: „Ez az ügy jó lesz nekünk.” Furcsa mondat ez egy olyan pozíciójú ember szájából, akinek pártatlanul kellene végeznie a munkáját. Egy hiba volt ebben az ügyben a részünkről – az, hogy a vendégek parkolása nem volt megfelelően előkészítve. Most már ebben is okosabbak vagyunk.

Eddig két polgármesteri megbízottjától kellett eddig búcsúznia. Melyikőjükben csalódott nagyobbat?

Nagyon sajnálom, hogy Farkas Józseftől el kellett búcsúznunk, ő nagyon sok munkát elvégzett, olyanokat is, amelyeket a körzetes képviselőknek kellett volna.

Az Úgytudjuk-nál nem a dátumozás érdekel, mert megértettem a közgyűlésen is, hogy az a hivatalon belüli dolog, a jegyző majd kivizsgálja, ki és miért pecsételt úgy. De újságíróként anno ön is szóvá tette Dézsinél, hogy a papagájmentő alapítványát gondolkodás nélkül támogatta az önkormányzat (később aztán már nem pályáztak); az ugyanúgy nem volt szerencsés, mint „csípőből” az ugytudjuk.hu-val szerződni.

Egyetlen tanulsága van nekem ennek az ügynek, ami hasonló ahhoz, amikor az alpolgármester jutalmát próbálták betámadni: aktívan kell kommunikálni minden ügyben. Tehát nem elég, hogy mindig minden kérdésre válaszolunk – mert csőstül jönnek az adatigénylések a Mandinertől és a Fidelitastól –, hanem elébe is megyünk azoknak. Komolyan gondoltam, hogy olyan médiumot kerestünk, amelynek a hírei eljutnak a győriekhez. A portál olvasottsági számait én ismertem. Az összeg pedig, amelyet így elköltöttünk, nagyjából annyi, mint a GyőrPlusz volt fidelitasos exelnök vezérigazgatójának az egyhavi fizetése, és feleannyi, mint amennyiből ezt a feladatot Dézsi alatt a Kisalföld és a GyőrPlusz ellátta. Ráadásul a Kisalföld, pontosabban a fideszes Mediaworks még jelezte is, hogy nem kíván szerződni velünk. Nincs miért magyarázkodnunk.

Mi jöhet még?

Számít újabb támadásokra? Tervez feljelentéseket a közeljövőben?

Támadásokra mindig számítok, és igen: vannak további ügyek, amelyeket elkezdtünk nézni.

Győrnek az elmúlt másfél év Ön szerint jót tett?

Azt gondolom, igen. Ez egy tisztulási folyamat, aminek a végén valódi rend lesz. Ezt ígértük, ezért dolgozunk. Akkor talán majd nemcsak Borkai Zsolt botránya és Dézsi Csaba András papagájmániája fog az embereknek eszébe jutni Győrről.

A városról most azt látják a magyar emberek, hogy itt beleállnak a fekete ügyekbe, előveszik a felelősöket és többé semmit sem lehet elsunnyogni.

A győriek ítéletet mondanak legkésőbb 2029-ben.

Mit tanultak a városvezetésről ez idő alatt, mi az, amit jobban szeretnének csinálni?

A radikális átláthatóságot, amiről az előbb már beszéltem. El tudjuk magyarázni az embereknek, hogy mi miért történik, miért döntünk így vagy úgy, mert nincs semmilyen suskus a háttérben.

Másfél év alatt mennyire tudják maguk mögött a hivatal támogatását? Mert azért nekik sem lehet könnyű egyszerre megfelelni a városvezetésnek és az ellenérdekelt Fidesz-KDNP frakciónak.

Ez a helyzet nekünk a legkevésbé nehéz, mert mi ebbe a felállásba érkeztünk. A Fidesznek sokkal nehezebb, hiszen ők eddig úgy működtek, hogy a hivatal megcsinált mindent, ők pedig azt aláírták. Ez látszik is, gondoljunk csak a Győr-Szol-ügyre, ahol egyetlen szakmai mondatot sem hallottunk tőlük. A legnehezebb dolga mégis a hivatalnak van, mert számos esetben sajnos lehet tudni, hogy én kértem az előterjesztés elkészítését, a Fidesz pedig nem fogja azt megszavazni. Nagyra értékelem ezért is a hivatal munkáját. Nekünk mutatnunk kell legalább a helyes utat, a jó irányt. Kósa Roland, az alpolgármesterem fogalmazta meg talán a legpontosabban:

ülünk egy autóban, van egy indexünk és egy félig fogó kézifékünk. De legalább irányokat tudunk jelezni.

Azért dolgozunk, hogy a győriek lássák, mi lenne, amit szerintünk csinálni kellene. Egyszer talán eljutunk oda is, hogy meg tudjuk valósítani ezeket gáncsoskodás nélkül.

Mondta, hogy a ciklusát ki szeretné tölteni, de Ön szerint egy év múlva, 2027. február közepén, fogunk mi még ugyanebben a felállásban beszélgetni?

Szerintem igen.

Az interjú utáni bejelentés

Az interjú után egy nappal jelentette be Pintér Bence, hogy február 20-án, 16:30-tól tüntetni hívja a győrieket az egyik helyi büntetőeljáráshoz kötődő Vaskakas-Schäffer-épületegyütteshez, a Bécsi kapu térre. A kérdés az – tettük fel utólag, írásban -, hogy mi a célja ezzel a demonstrációval?

Ez a város most az ország. Eltűnt 1,7 milliárd forint, és a Fidesz nem tud egyenes választ adni arra az egyszerű és egyértelmű kérdésre, hogy hova. A győri Fidesz egyértelműen abban reménykedik, hogy a jogos felháborodás majd eláll, mint az eső; ezért húzzák az időt a világ végezetéig. Azért hívtam össze a város polgárait, mert most fogjuk ugyanis megmutatni az egész országnak, hogy a győriekkel nem lehet mindent megcsinálni. Elég volt. Aki ezt olvassa, vigye hírét: Győr nem nyugszik bele.

(Azóta kiderült, hogy valóban távozott a Győr-Szol gazdasági igazgatója, de a cég közleménye szerint ennek nincs köze a lakáskassza-ügyhöz. Megtartották a városi cég igazgatóságának és felügyelőbizottságának tájékoztatását, amelyre Pintér Bence nem ment el, azt írta, hogy „semmilyen releváns adatot nem kapott és nem tekinthetett meg a TSZV javaslatára delegált igazgatósági tag, Rehó Tibor közgazdász Sárkány Pétertől”. A Győr-Szol közleményében az szerepel, hogy „teljes terjedelmében megismerhették a megjelentek a könyvvizsgálói szakértői véleményt a GYŐR-SZOL Zrt. önkormányzati vagyon működtetésével összefüggő pénzeszköz-kezelési és számviteli gyakorlatának megfelelőségéről.” Biztosan nincs még vége, várhatóan sűrű hét lesz a következő.)