Pintér Bence és Kósa Roland | Fotó: Szami

„Győr fejlődését az állami elvonások mellett a korrupció, a helyi polipok és kisgömböcök politikája hátráltatja” – ezzel a felütéssel jelentette be Pintér Bence, Győr ellenzéki polgármestere, hogy nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen a Vaskakas Taverna visszavásárlása okán.

A bejelentés szerda délután érkezett, ismeretlen tettes ellen. A polgármester a Telex kérdésére kifejtette: a „polip” a 2019 előtti, Borkai-féle rendszerre, a „kisgömböc” pedig a Dézsi-érára utal. Feljelentésének tárgya Győr egyik ikonikus épülete, a belvárosi Vaskakas-ház, amelyet 2022 végén vásárolt vissza a város a Borkai-botrányban is érintett Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és üzlettársai cégétől.

Egy rom, három és félszeres áron

A Vaskakas-házért 700 millió forintot fizetett a város cége, a Győr-Szol. Ez annak ellenére történt, hogy egy korábbi értékbecslés legfeljebb 288 millióra taksálta a cég értékét, a kapcsolódó hitelekkel együtt is csak 580 millió forint körül lehetett volna a reális ár.

„Ez az adat a döntéshozók előtt ismert kellett, hogy legyen. Vagy ha nem, rá kellett volna kérdezniük” – mondta Pintér, hozzátéve: a döntést zárt ülésen, fideszes többséggel hozta meg a város gazdasági és tulajdonosi bizottsága.

A polgármester emlékeztetett: a Vaskakas-ház műszaki állapota 2007 óta folyamatosan romlik, szakszerű állagmegóvása nem történt meg. „Van tehát egy romos állapotú ingatlan, amit korábban eladott a város 200 millióért, majd három és félszereséért még romosabb állapotban visszavásárolt.” Ez szerinte nem csupán rossz szakmai döntés, hanem bűncselekmény gyanúját is felveti.

A Vaskakas-ház útja

Az épületet 2007-ben Borkai Zsolt polgármestersége idején adta el a város egy pesti műgyűjtőnek 192 millió forintért. Később, 2019-ben már Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, Grászli Bernadett múzeumigazgató és Somogyi János nagyvállalkozó birtokolta a céget, amelyet kifejezetten a ház megszerzésére alapítottak.

A Győr-Szol 2022-ben vette meg tőlük a Püspökvár Kft.-t, ami egyet jelentett a Vaskakas-ház visszavásárlásával. Az üzletet azzal indokolták, hogy a cég könyvvizsgálója és szakértők is jóváhagyták az árat. Pintér viszont felhívta a figyelmet: a bizottsági jegyzőkönyvekben semmilyen friss szakértői vélemény nincs csatolva, csak a hónapokkal korábbi, alacsonyabb értékbecslés.

Dézsi szerint „történelmi kötelesség” volt

A visszavásárlás idején Dézsi Csaba András polgármester azzal érvelt, hogy a város kötelessége megmenteni a történelmi értéket, mert máskülönben az épület végleg elpusztult volna. Egy bejáráson videót is készített a Vaskakasról, amely valóban romos állapotban volt.

Pintér most úgy látja: nemcsak erkölcsi, hanem jogi felelősség is van. Helyettese, Kósa Roland hozzátette: miközben a városvezetés romokat vásárolt, a barokk belváros más értékes épületei, például a Napóleon-ház, életveszélyes állapotba kerültek. „Elődeink tudták, hogy mire lenne szükség, de nem arra költöttek.”

A Bécsi kapu téren álló épületegyüttes a Sforza-bástyából és egy klasszicista házból áll. 1971-től a 2000-es évekig itt működött a legendás Vaskakas Taverna, ahol a tatár bifsztek és a Vaskakastál volt a sláger. A hely sok győri számára a fiatal éveik ikonikus szórakozóhelye. Az épület azonban az utóbbi másfél évtizedben egyre romosabbá vált, homlokzatát ma ponyva takarja.

A WTF kérdése

Tavasszal a wtf.hu tette fel a kérdést: tud-e a város akár egyetlen fillért is költeni az ilyen állagmegóvásra? A válasz akkor az volt: nem. Pintér most erre reagálva közölte: a jövő évi költségvetéstől kezdve minden évben szeretne legalább 400 millió forintos keretet elkülöníteni a belvárosi ingatlanok megmentésére – beleértve a Vaskakas- és a Napóleon-házat is. Kósa nyilvánvalóvá tette, hogy a Napóleon-házzal kell kezdeni.

„Győr fejlődését nemcsak az állami elvonások, hanem a polipok és kisgömböcök politikája hátráltatta. Mi most ezen akarunk változtatni”.