Fotó: Pintér Bence Facebook oldala

A Mérték Médiaelemző Műhely a győri lakáskassza-ügyet felhasználva vizsgálta meg a Győr Plusz kiegyensúlyozottságát. Az „1,7 milliárd” kirobbanását követő húsz nap 525 online cikkéből 68-at elemeztek, amelyek a polgármesterrel, a Győr-Szol Zrt-vel vagy a győri közgyűléssel foglalkoztak. Azt vizsgálták, hogy kik jutnak szóhoz, kit idéznek közvetlenül, illetve kik azok, akik csak mások narratíváján keresztül jelennek meg. A megállapításaik nagyon súlyosak.

A Győr Plusz Média magába foglalja a Győr+ Televíziót, a Győr+ Rádiót, a gyorplusz.hu online portált, és kiadja a Győr+ Hetilapot több mint 50 000 példányban. Ahhoz, hogy a Mérték megállapításait kontextusba tudjuk helyezni, az előzményeket is fel kell villantani – még úgy is, hogy olvasótáborunk nagy része valószínűleg értesült az önkormányzati médiacég vezetésében történt változásokról. A médiaközpont élére 2026. január 1-jétől

• vezérigazgatóként Tóth Rebekát, a Fidelitas volt megyei elnökét nevezték ki,
• a hírcentrumot pedig Forgács Bernadett vezeti.

A célok között a decemberi bemutatásukkor még azt fogalmazták meg, hogy „a Győr+ a megszokott, hiteles tájékoztatás mellett egyre több fiatalosabb, vizuálisan erős tartalommal legyen jelen a különböző felületeken”.

A Mérték Médiaelemző Műhely következtetése a „megszokott, hiteles tájékoztatás” terén kicsit más lett:

„A GyőrPlusz szerkesztési gyakorlata a közszolgálati jelleg helyett a korábbi politikai erővonalakhoz igazodó, aszimmetrikus és kiegyensúlyozatlan tájékoztatást valósít meg.”

Ezt több szempont alapján állapították meg, például azzal, hogy a Győr+ következetesen megtagadja a megszólalási lehetőséget a jelenlegi városvezetéstől, miközben sorozatosan negatív, sokszor bizonyítatlan vagy egyoldalúan értelmezett állításokat tesz közzé róluk.

A „megszokott, hiteles” tájékoztatás egyik fontos eleme pedig épp a kiegyensúlyozottság (lenne), vagyis az, hogy a szereplők közül ki az, akit idéznek a cikkekben, és kik azok, akik úgy szerepelnek, hogy nem kapnak szót. Pintér Bence polgármestert 38-szor említették, ehhez képest mindössze 6 alkalommal idéztek is tőle. Khm… Ezt nyilván pontosan tudja a tartalomért felelős igazgató, akinek irányítása mellett alakulhattak így számok. De azért jó lenne emlékezünk arra, hogy ez az újság a győriek pénzéből működik és nem a kevesek játékszere – jó, oké, bilibe lóg a kezünk.

A Mérték valóban alapos, több területre kiterjedő vizsgálata ábrákkal is szemléltette a szakmailag arcpirító valóságot, mi ezek közül csak egyet mutatunk meg (lásd a nyitóképünket), ez is elég a szekunder szégyenérzethez.

Az 1,7 milliárdos lakáskassza-ügy (legyünk legalább mi korrektek és visszafogottak, kerülve a „botrány” kifejezést – a szerk.) kapcsán megjelent cikkekben a legkedvezőbb színben magát a Győr-Szol Zrt-t tüntették fel. Szemben Pintér Bencével és Kósa Rolanddal, és még Diószegi Judit tiszás jelöltet is belekeverték valahogy, de ennek okát most hadd ne fejtsük meg.

Nem volt egy olyan cikk sem, ami kedvező fényt vetett volna a polgármesterre, véleményét pedig mindössze 4 cikkben védhette meg. Ez nyilván az idézetek számával is összefügg (összesen 6 darab), nehéz úgy megvédeni valaki igazát, hogy nem kap szót. Kósa Roland szintén csak egy alkalommal védhette meg magát, míg 11 cikkben negatív, 1 esetben pedig semleges hangvételű cikk jelent meg az adott téma kapcsán az alpolgármesterről. 

A Győr-Szol Zrt. 20 cikkben szerepelt (nem számolva azokat a cikkeket, melyekben Sárkány Péter, a cég vezetője név szerint volt megemlítve, mert akkor összesen 33 a végső szám), ebből 16 esetben kedvező, 3 semleges, illetve egyetlen ambivalens megítéléssel. Azt azonban fontos hozzá tenni, hogy az ambivalens cikkben sem a GyőrPlusz újságírója tüntette fel negatív szerepben győri közszolgáltató céget, hanem Pintér Bence egyik megszólalása. A Fidesz-KDNP frakció tagjairól nem született egyetlen negatív hangvételű cikk sem a vizsgált időszakban. 

A hiteles tájékoztatásról a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) van Etikai Kódexe, segítünk a két vezetőnek, legalább az ide vágó pontokkal:

• Az újságíró köteles a valóságnak megfelelő, ellenőrzött információkat közölni.
• Törekedni kell a tények pontos, torzításmentes bemutatására.
• A különböző álláspontokat arányosan és tisztességesen kell bemutatni.

• Az újságíró nem szolgálhat ki politikai, gazdasági vagy egyéb érdekcsoportokat.
• El kell kerülni az összeférhetetlenséget és a befolyásolhatóság látszatát is.
• A tájékoztatás elsődleges célja a közönség hiteles és pontos informálása.

Hölgyek…?

Horváth Kata és Papp Dóra teljes anyaga, a Mérték teljes vizsgálata itt olvasható.