Fotó: Dr. Laczó Adrienn / Facebook
Bródy János vagy Fleck Zoltánék jelölésének örült jobban? (Bródy azzal javasolta köztársasági elnöknek, hogy „szenvedélyes igazságkereső és elbűvölő személyiség – a szerk.)
Fleck Zoltánnal és Lányi Andrással együtt dolgoztam a Felforgatókönyvön, az, hogy ezek után én jutottam az eszükbe, még eggyel jobban esik. Bródy Jánoson viszont meglepődtem.
Honnan ismeri önt Bródy János?
Nem ismerem. Egyszer csak csippant a telefonom, hogy egy Bródy János nevű felhasználó bekövetett. Visszakerestem gyorsan, hogy az a Bródy János-e, akit meglehetősen sokan ismerünk. És az volt.
Magyar Péterék keresték már?
Nem.
Számol azzal, hogy keresni fogják?
Nem hiszem, de ne is zárjuk ki.
Akkor teoretikus a kérdés: elfogadná a felkérést?
Jelenleg nincs a fejemben a válasz. És amíg nincs éles kérdés, nem is tudom megkérdezni ezt magamtól. Ha éles lesz, akkor meg fogom.
Ön kit javasolna köztársasági elnöknek?
Nem tudom, őszintén nem. Lenne több név a fejemben, de a korábbi pártkötődés, amit a miniszterelnök kizáró oknak nevezett, sokakat kizár. Én nem vagyok olyan szigorú az úgynevezett „óellenzékkel”, de nem rajtam múlik ez nyilván.
Az ön definíciója szerint mikor végzi jól a feladatát egy köztársasági elnök?
Meg kell értenie a feladatot és a jogi kérdéseket, de nem kell jogásznak lennie. Ezzel együtt nagyon fontos az érzelmi intelligencia, ami segít meglátni a nehezebb sorsú embereket, a problémára pedig intézményes megoldást kell keresni. A köztársasági elnöki munkakör talán kisebb politikai felelősséggel jár, mint a miniszterelnöké, de egy államfő fel tud karolni olyan ügyeket, amelyeket a politika nem tekint feltétlenül hasznosnak.
Amit leírt, egy női alakot körvonalaz. Lehet, mégsem véletlen, hogy eddig két név futott komolyabban, Polgár Judité nagyon is valid lehetőségként, most pedig az öné – még úgy is, hogy hivatalosan nem keresték, ahogy mondta is.
Bár minden porcikám tiltakozik az ellen, hogy ilyen szempontból válasszuk külön a leendő köztársasági elnök személyét – nő vagy férfi –, de az államfő jelenlegi funkciójában valóban nagy szerepet kap a szociális terület, a társadalmi érzékenyítés. Volt már női köztársasági elnökünk, annak viszont csúfos vége lett, nagyon nem lenne jó, ha a „női államfőről” ilyen emlékünk maradna.
Mit gondol, az, hogy ideiglenes megbízatásról beszélünk, mennyire befolyásolja majd a válaszát annak, aki az éles kérdést is megkapja?
Valóban, kicsit más lesz a feladata, mint az eddigi köztársasági elnöknek volt. Neki átmenetet kell képeznie, ami a stabilitást biztosítja; az árkokat betemetni, a sebeket pedig begyógyítani nem lesz egyszerű, de most ez a feladat. Én is úgy gondolom, hogy olyan személyt nem lehet találni, jelen politikai helyzetben, aki mindenki számára megfelel. De egyszer talán azt is megtudjuk, milyen, ha közvetlenül választunk köztársasági elnököt.
Már más posztnál is szóba került a neve, például igazságügyi miniszternek is sokan alkalmasnak gondolták. Ilyen megkeresése sem volt?
Nem.
Ha az emberről ilyen hírek reppennek fel, az azért nem rossz érzés.
Ez így van, ráadásul mindegyik fontos funkció. Megtisztelő, de egyben alázatra is int engem, hogy vannak, akik azt gondolják, ezekre én vagyok a megfelelő ember.
Amikor kicsit több mint egy éve a bírói pályát elhagyta, számolt egy olyan villámkarrierrel, amiben része lett?
Egyáltalán nem.
Lehet még visszaút a bírói pulpitusra?
Határozottan tudom mondani, hogy nem. Mert ilyen közéleti szerepvállalás nem múlik el nyom nélkül, és ennek nincs helye a pulpituson.
Győri ismerőseinek mit üzen?
Minden győrinek ugyanazt tudom mondani: nem tudom úgy átlépni a városhatárt, hogy a szívem ne dobbanjon meg. Én amíg élek, győri maradok.
Mit írtak Fleck Zoltánék Laczó Adriennről? „Nagy része van a közhatalom eszközeivel elkövetett gyalázatos visszaélések leleplezésében. A Felforgatókönyv jogi fejezetének szerzője: az igazságszolgáltatás reformjára dolgozott ki javaslatot. Tettei, helytállása, fellépése alapján a magyar jogásztársadalom tagjai közül ma őt tartjuk a legalkalmasabb jelöltnek az államfői tisztség betöltésére”
