Nem bocsátkozunk esztétikai elemzésbe, ha egy város új logóval áll elő, akkor mindig lesznek, akinek az tetszik, és olyanok is, akiknek nem. Most sincs másképp, ha a Kisalföld által elindított szavazást nézzük, akkor az új logó a voksoló győriek (feltételezve, hogy ők szavaztak) 42 százalékának tetszik, 58 százalékának pedig nem. De azt is látjuk, hogy elindult egy komolyabb diskurzus Győr értelmisége között,

ehhez Bana József nyugalmazott levéltárigazgató tóba hajított köve kellett,

amit mindjárt megmutatunk. Először helyezzük térképre a témát, amiről szó van. Januárban már írtunk erről: a győri önkormányzat tavaly júniusban hirdetett pályázatot „Győr városmárka- és arculattervezés” címszóval, a munkákat szeptember 15-ig lehetett beküldeni. Majdnem félszázan pályáztak, de az előzsűrizésen fennakadtak a logók és az arculattervek. „Az új arculat célja, hogy hitelesen tükrözze Győr értékeit és szellemiségét mind a helyiek, mind pedig a Győrbe érkező vendégek számára. Egy olyan arculatot szeretnénk, ami megmutatja, kik vagyunk, és mit képviselünk” – ennek az elvárásnak kellett megfelelni.  

Az önkormányzat másodjára már biztosra akart menni, és a meghívásos pályázatot választotta: „Két kiemelkedő kreatív stúdiót kértünk meg minimum 2-2 pályamű készítésére” – írták akkor kérdésünkre válaszolva. Az új logó elkészült, az Explicit Design Agency társalapítói és tervezőgrafikusai, Kátay Hunor, Németh Sebestyén és Kovács Szilárd mutatták be. Őket idézve, „megfigyeltük a város színeit, formáit, és azt is figyelembe vettük, hogy milyen platformokon fog kommunikálni a város, így terveztünk olyan logót készíteni, amely pozitívan szolgálja majd Győrt.”

Az eseményről született tudósítás alapján a grafikusok olyan alakzatot, formát kerestek, ami minden korosztály számára szerethető lesz. A szempontjaik alapján rájöttek, a város lelkét szeretnék prezentálni az arculatban. Bár nehéz pontosan megfogalmazni, mi a lélek,

mindenképpen egy puha, kellemes érzésre asszociáltak. Így kapta dobogó szív formáját az új logó, amelynek a tetején a folyók városának szimbóluma, egy lendületes hullámos jel látható.

Ezzel együtt az új szlogen kettéosztható, egy fix tagból, a „lendület” szóból áll, míg az első fele pedig mindig többes szám első személyű, és cserélhető. Példákat is hoztak:

• szívünkben a lendület,
• mosolyunkban a lendület,
• iparunkban a lendület

„Remélem, minden győri számára egy szerethető jelképe lesz a városnak, a címerünk mellett” – mondta a sajtótájékoztatón Pintér Bence polgármester. Kósa Roland alpolgármester pedig azt, hogy „egy város logójának magába kell foglalnia a hagyományt, és a megújulást”. Egyik mondat sem kezd jól öregedni –  azon platformon legalábbis biztosan nem, amelyet Bana József nyugalmazott levéltárigazgató nyitott meg. Győr díszpolgára sarkosan fogalmazott a Facebook-oldalán, amikor véleményének ezt a címet adta:

AZ ÚJ LOGÓ LÉNYEGE A LÉNYEGTELENSÉG! – Egyetlen hátránya, hogy nincs előnye.

Bana leszögezi (innentől az írásából idézünk), hogy a szocializmus (kommunizmus) időszakában kezdetben eltörölték a címerhasználatot, majd kezdetét vette az új antiheraldikus korszak, amely napjainkban is tart. Az alkotók nem ismerik a címerhasználat szabályait, az engedélyzett színek jegyzékét, az ábrázolások lehetséges változatait. Ez az oka annak, hogy az így megalkotott „logók” bár a laikusok számára úgy tűnik, mintha megfelelő lenne, de nem az.

Győr újból nekifogott nagy lendülettel egy logó megalkotásának, egyben új jelszó is készült – folytatja. Az elmúlt sajnálatos több mint félévszázad rossz hagyománya, hogy logók és jelszavak átlag négy-öt évente elavulnak, változnak. Bár nyugaton is vannak hasonló próbálkozások, ott azonban az új „alkotások” a heraldika szabályai szerint készültek. Ellenben a mi hagyományunk, hogy a heraldika nem játszik szerepet a logók megalkotásában. Emiatt nem lehet sajnos komolyan venni ezeket a próbálkozásokat.

Az elfelejtődött, hogy Győr városa rendelkezik érvényes, a közgyűlés által jóváhagyott címerrel, ebben színhasználat is rendezve van: kék és vörös. (…) A Magyar Országos Levéltár, mint szakhatóság, régen csak a heraldikailag megfelelelő címereket hagyta jóvá, de az utolsó rendszerváltás után ez a szabály már nem állt fenn, ami a községi címereken meglátszik. Győr a Mária Terézia uralkodónő által 1743. március 6-án aláírt oklevél címerét használja. (…) Győrnek van saját levéltára, erre támaszkodva akár megfelelő, a heraldika szabályaival megegyező címert-logót is lehet alkotni! – dobta be kövét az állóvízbe a nyugalmazott levéltárigazgató, történész, újságíró, heraldikai szakértő és mint írtuk, 2022 óta Győr díszpolgára.

Több ismert győri értelmiségi és művész szinte azonnal reagált erre.

Kezdte Kurcsis László képzőművész, aki nem fogta vissza a gyeplőt: „Sajnos a jószándék időnként kevés, ha az alkotók nem vesznek figyelembe alapvető tervezői szempontokat (alapvető heraldikai szabályokat). Az ismert győri művész szerint a klasszikus győri címer egyfajta méltóságot, hagyományt időtlenséget közvetít, ennek a patinás városnak pedig erre a címre lenne szüksége! A jószándékú változtatás-modernizálás itt nem szerencsés; szögezi le Kurcsics.

Ősz Gábor, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatóhelyettese még keményebb: „Rémes ez az új. Érthetetlen, értelmezhetetlen. Felháborító!”

Volt olyan korábbi kommunikációs szakember, aki szerint „nagyon nagy keveredés történt, mert az új logó, valójában a címer felé is próbált megfelelni”.

Érkezik a diskurzusba aztán Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató, aki csitítaná a hullámokat azzal, hogy a tervezők nem új címert, hanem új logót készítettek. „A logó pedig (egy meghatározás szerint) egy egyedi, jól felismerhető grafikai jel, embléma, szimbólum vagy stilizált felirat.” Horváth Sándor Domonkos szerint éppen ezért nem is heraldikai megközelítést kellene alkalmazni, a véleménye pedig az, hogy „a sík, árnyékok nélküli tervezés, a szimbólumként való ambiguitása meglehetősen merész húzás, nem kíván a közízlés elvárásainak megfelelően muzsikálni, az értelmezést zavarba ejtően a nézőre bízza, ahelyett, hogy elmagyarázná, a szájába rágná. Emiatt egy kicsit nyugtalanító is lehet, hiszen nem adja meg azokat a kapaszkodókat, amely a biztonságos értelmezéshez szükséges. Talán ebben rejlik az egyedisége. A többi ízlés dolga.”

Bana József ebben nem értett egyet, mondván, „városunk nem cég, nem vállalat és egyszemélyes mikrovállalkozás, ahol mások a szabályok. Ott nem kell figyelembe venni a múltat, a tradíciókat! Győr város több mint ezeréves múltja azonban kötelező jelleggel kiköveteli a tradíciók figyelembevételét. Ez az, ami esetünkben nem sikerült!” Szerinte Budapest ezt meg tudta oldani, majd egy Muppets show-ban elhangzott zárógondolattal megadja a kegyelemdöfést:

„Szakértő az nem volt!”

Horváth Sándor Domonkos nem vitázik, elfogadja, hogy „Te (Bana – a szerk.) történész vagy, Kurcsis Laci grafikus, én magamat kulturális fogyasztóként írnám le. Másként közelítjük meg ezt a kérdést, és ez számomra nem jelent problémát.”

Nem rossz végszó. És Neked tetszik a logó?

(a cikk kiemelt képén karikatúra látható)