Győr tavaly nyáron új polgármestert választott magának: Dézsi Csaba András fideszes városvezetőt a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület (TSZV) jelöltje, az addig újságíróként dolgozó Pintér Bence váltotta. A közgyűlési többség a Fidesz-KDNP-nél maradt, a világ tehát változott, de nem fordult ki a sarkából.  A kérdés az volt – és erre kerestünk mi is választ –, hogy a kialakult hatalmi helyzetben mi lesz azokkal a beígért/megkezdett beruházásokkal, amelyek Dézsi idejében elindultak vagy legalábbis beharangozták azokat, de hosszú hónapok óta semmit nem hallani rólunk. Ilyen a Schäffer-ház, a Vaskakas Taverna és a Spartacus csónakház is, de mellettük bőven vannak még olyan épületek a városban, amelyekkel szintúgy kezdeni kellene valamit. Két hét alatt tanulságos köröket futottunk, mert bárhová fordultunk, érdemi választ sehol sem kaptunk. Beszédes a csend.

A Schäffer-ház és a Vaskakas Taverna

A Vaskakas Taverna visszaszerzése tényleg a „szívügye” volt az előző ciklus kardiológus-polgármesterének. Dézsi Csaba András posztolt róla 2023 februárjában, ígérve, hogy „szisztematikusan rendbe fogjuk tenni”; majd rá három hónapra, májusban is: „Célunk, hogy Győr történelmi értéke és egyik korábban közkedvelt szórakozóhelye ismét a győri és az ide látogató emberek szolgálatába álljon.” Az épületegyüttest 2022-ben vásárolta vissza a város dr. Rákosfalvy Zoltán cégétől, 700 millió forintért. A győri ügyvéd és a cége nem kötött rossz üzletet, a házat ugyanis 2019-ben a sajtóhírek szerint mintegy 300 millióért vették meg „lokálpatrióta okból”, mert híre ment, hogy valaki társasházat tervezett oda. Az ingatlanhoz aztán nem nyúltak Rákosfalvyék, egy takarófóliával burkolták be a házat, hogy a szégyenteljes valóságot vele eltakarják. A tulajdonsok úgy gondolták, hogy csak akkor adnak tovább az ingatlanon, ha az önkormányzat, az állam, vagy az egyház szeretne kezdeni valamit vele. Az önkormányzat lett a befutó.

Három évvel az adásvétel után az épületet továbbra is a dekorfólia takarja, az utolsó hivatalos bejelentést a Vaskakassal kapcsolatban a tavaly nyári önkormányzati választás után tette Dézsi Csaba András. A 2024. július 5-i posztjában a látványterveket bemutatva, belvárosi múzeum- és kultúrnegyedről beszélt. Dézsi a győriek véleményét várta, de a Tervtanács lehűtötte a kedélyeket: a tetőre tervezett építmény szerintük agyonnyomja a történelmi bástyát, el kell gondolkodni azon, hogy egyáltalán szükség van-e rá. A terveket a CAN Architects készítette, a felmérési és állapotvizsgálati műszaki dokumentációért 8,9, a hasznosítási koncepciójavaslat és tervdokumentáció elkészítéséért 5,8 millió forintot fizetett a Győr-Szol a tervező cégnek.

Fotó: Szami

Mohamed megy a hegyhez

Ennél a pontnál érkeztünk a jelenbe és próbáltuk az illetékesektől – a Győr-Szoltól, illetve az önkormányzattól – megtudni, hogy mi a terv az ingatlannal, mi várható 2025-ben. Kérdésünket február 24-én, tehát több mint tíz nappal ezelőtt küldtük el. Azóta többször próbálkoztunk választ kicsikarni tőlük, a városháza sajtóosztálya szerdán annyit üzent, hogy egyelőre nincsen információjuk, kis türelmet kérnek. A Győr-Szoltól nem jött visszajelzés.

A csend sokszor beszédes, azt gyanítjuk, hogy ebben a helyzetben is az, ha ugyanis lenne előkészített munkaterv, akkor nyilvánvalóan megosztanák velünk. Találgatni nincs értelme, ezért úgy döntöttünk, hogy a tavaly decemberben megnyílt, önkormányzati „átláthatósági szobából” kikérjük az adatokat. Cikkünket tehát – ezt most jelezzük is – folytatni fogjuk a remélt válaszokkal.

A Spartacus csónakház

Merthogy ugyanez a helyzet a Spartacus csónakház esetében is. 2020. november 5-én megvásárolta a város a hasonlóképpen lepusztult állapotban lévő épületet. Simon Róbert Balázs fideszes országgyűlési képviselő „lokálpatrióta döntésnek nevezte” az üzletet, majd nagy lendülettel megígérte, hogy „országgyűlési képviselőként igyekszem közreműködni – Kara Ákos képviselőtársammal közösen – a felújításhoz szükséges forrás megszerzésében”. Az adásvételi szerződést – rögzítsük a történelmi hűség kedvéért – Dézsi Csaba András és Kovács Gyula, az Unicentrál Cégcsoport tulajdonosa írták alá.

Az 1896-ban épült csónakházért 135 millió forintot fizetett az önkormányzat, és az elején még úgy volt, hogy ezért az összegért engedélyeztetett felújítási terveket is kapott az önkormányzat az épülettel együtt. 2021 januárjában azonban interjú jelent meg az Ugytudjuk.hu-n, ahol kiderült: a tervek engedélye lejárt, új terveket kell készíteni és engedélyeztetni, ennek az árát akkor 50 és 80 millió forint közöttire becsülte Dézsi polgármester. De hozzátette, hogy ebben nemcsak a csónakház, hanem a Radó-sziget átalakítása is szerepel. „Például egy futópályát terveznek ide, de volt olyan szóbeszéd is, hogy a polgármester lebontaná a zenepavilont, hogy a helyére építsen valamit, ezt a tervet azonban tudomásunk szerint végül elvetették” – írta az Úgytudjuk. A tervezésre szóló megbízást végül az Artenim Kft. nyerte el 67,5 millió forintért, az összeget az iparági szakértők „elég magasnak” ítélték.

Ennél a pontnál leszögezhetjük, hogy adásvételre és tervezésekre a Vaskakas Taverna és a Spartacus csónakház esetében összesen 917,2 millió forintot fizetett eddig a város.

Ez utóbbinál is jól lett volna tudni, hogy ebben az évben történik-e végre valami a csónakházzal, az „átláthatósági szobából” remélhetőleg szintén megtudjuk.

Fotó: Szami

A Napóleon-ház

Ránézésre semmivel sincs jobb állapotban a Napóleon-ház, mint a közeli Schäffer-ház és a Vaskakas Taverna, viszont a napokban váratlanul terítékre került a belvárosi épület. Az apropót a francia nagykövet győri látogatása adta: mivel Pintér Bence jelenlegi polgármester posztolt a találkozóról, ezért Borsi Róbert fideszes képviselő, a kulturális területet felügyelő tanácsnok rákérdezett a felmerült témákra – arra is, hogy a Napóleon-házzal kapcsolatban mi hangzott el. Sok konkrétumot nem mondott Pintér, a lerobbant épület szóba került valóban, ő jelezte a francia diplomatáknak, hogy ha lát ebben lehetőséget a francia állam, illetve a francia gazdasági szereplők valamelyike, akkor Győr nyitott az együttműködésre. Konkrétum nem hangzott el, a polgármester szerint „figyelemfelkeltés” volt egyelőre a szándék.  Az már most látszik, hogy az épület felújítása milliárdos tétel lesz, szögezte le Pintér Bence, utalva egy 2022-es felmérésre. Az épület jelenleg nem látogatható.

Miért lenne érdekes ez az épület a franciáknak? A győriek közül sokan tudják, de írjuk le: ebben az épületben szállt meg (egy éjszakára) Napoleón 1809-ben, mikor Győr francia kézre került. A császár augusztus 31-én a déli órákban, Eugén alkirály, Berthier, Massena, Lauriston, Rapp, Bertrand, Duroi, Broussičres és Narbonne kíséretében érkezett Győrbe, és miután a megrémült város küldöttségének hódolatát fogadta, másnap ismét elutazott.

Fotó: Szami

A vasútállomás

Még egy „soha véget nem érős” történet a győri pályaudvar, amelyet 2020 óta rendszeresen elővett a városvezetés, élén Dézsi Csaba Andrással. Győr szégyenfoltjáról beszélünk, amivel minden, vonattal ide érkező vendég elsőként szembesül, és a helyiek is nyögik már sok éve a lépcsőzést a peronokig és vissza. Dézsi nem sokkal a megválasztása után, tehát már 2020. június 4-én posztolta, hogy „tárgyaltam a MÁV elnök-vezérigazgatójával, dr. Homolya Róberttel. Számos dolgot kértem, amiket Győrben meg kellene oldani a vasúti közlekedésben. A vasúti híd alatt évek során felgyűlt szemetet már el is szállították. Kértem továbbá a győri vasútállomás teljeskörű felújítását, az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztését, azt, hogy a vonat Ménfőcsanakon a másik állomáson is megálljon, ahol a lakók kérték.”

Az évek során a posztok gyarapodtak, de a vasútállomás úgy néz ki, mint öt évvel ezelőtt. Pontosabban csak majdnem, mert azóta bezárt az akkor még a főbejárat mellett működő drogéria is. 2024. augusztus 16-án aztán jött Lázár János miniszter, aki bejelentette, hogy a győri vasútállomást is felújítják. A dolog szépséghibája, hogy nem az állam költ majd rá, hanem befektetőket keresnek a feladatra…  Dr. Szabó Ákos győri ingatlanbefektető a Telexnek akkor azt mondta, szerinte „nincs ma valós piaci igény arra, hogy a vasútállomást a magántőke bevonásával úgy építsék újjá, hogy egy, a megtérülést is garantáló méretű kereskedelmi központ jöjjön ott létre”. Most ott tart az ügy, hogy – a Szabad Európa információi szerint – a Raw Development Kft. a Déli mellett a Kelenföldi, a győri és a szegedi pályaudvarra is pályázott. A céget a piacon Matolcsy György köre érdekeltségeként emlegetik, mivel a társaság újította fel Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházát 55 milliárd forintért és az MNB-hez tartozó Széll Kálmán téri Postapalotát 32 milliárd forintért. De hogy a győri pályaudvart ez mikor és hogyan érinti, ugyanúgy kérdés, ahogy az eddig felsorolt három ingatlannál.

Fotó: Szami

A győri börtön

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet kiürítését váratlanul, 2024. július 3-án jelentette be az országos parancsnokság. A Győri Törvényszékkel egybeépült objektumot két ütemben adták át 1886-ban és 1910-ben. A BVOP döntését most biztonsági és fenntarthatósági szempontokkal indokolták, a konkrét ok a 2024 márciusában történt fogolyszökési kísérlet. (A fogvatartottak egy letört ágylétra darabjával akarták kibontani zárkájuk falát, de észrevették őket.) A fenntartás aránytalanul drága volt, mert amíg az országos szervezet elhelyezési kapacitásának 1 százalékát sem érte el a győri, üzemeltetési költsége felért a nagy börtönökével. A 165 fogvatartottat augusztus elején költöztették ki, többségüket Szombathelyre és Sopronkőhidára vitték.

A börtön épületével kapcsolatban a Telex többször is a tulajdonoshoz fordult, mivel a találgatások azonnal szárnyra kaptak, hogy akár Győr, akár például a börtönnel szomszédos két igazságszolgáltatási szerv nem jelentkezhet-e be a területért? Az épületet továbbra is kezelő BVOP azonban mindig „idő előttinek” minősítette a kérdést és nem ad tájékoztatást arról, meddig fog üresen állni a börtön. A találgatások szintjén a Győri Törvényszék azért is merült fel logikus gazdaként a jövőre nézve, mert a vármegyei ügyészséggel együtt komoly parkolási nehézségekkel küzd. Az épületen egyébként 2021-ben végeztek egy felújítást, 900 négyzetméter falfelület kapott új vakolatot, cseréltek ajtókat és ablakokat is az acélrácsokkal együtt. Az általunk kérdezett szakemberek szerint egyébként a teljes épület felújítása nem volna kifizetődő, a két, oldalt lévő – és zárkákból álló szárny rosszabb állapotban van a Révai utca felőli frontnál, ahol az igazgatási helyiségek működnek.

Fotó: Szami

A Pénzügyi palota

Idén 121 éves a Pénzügyi Palota, a hatalmas épület megtestesíti a városon átvonult történelmet a Szent István út 51. alatt. Évtizedek óta szégyenfoltja a városnak, 2023 őszén körbekerítették és „omlásveszély” táblával figyelmeztetik a járókelőt, hogy a közelébe se menjen. Emiatt még a Gárdonyi utcai zebra sem használható. Egy teljes felújítás sok milliárd forintot igényelne, amire a tulajdonosoknak nincs pénze. Jelenleg egy munkásszállókat üzemeltető magáncég birtokol belőle több mint 50 százalékot, miután a győri önkormányzat még 2018 előtt kiszállt és eladta a maga 29 százalékát. További 46,5 százalék a magyar államé, amelyet vagyonkezelőként a Legfőbb Ügyészség, a kormányhivatal és Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság képvisel. Végül a Kisalföld napilap 2019-es beolvasztásával a Mediaworks lapbirodalom is örökölt 2,9 százalékot – sokan emlékeznek, hogy 23 éven át itt működött Kisalföld.

A győri önkormányzat 2022-ben megkereste a vármegyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztályát, jókarbantartási kötelezettség teljesítését kérte. Érintettség miatt az ügy Komárom-Esztergomba került és 2023-ban kötelezték a tulajdonosokat a kötelezettség teljesítésére, de ez csak az életveszély elhárítására irányult. Az infovilag.hu című hírportálnak 6 éve az egyik vagyonkezelő úgy nyilatkozott, hogy évekkel korábban felvetődött az épület komplex hasznosításának igénye, de a tulajdonosok nem tudtak megegyezni. A tulajdonosok egyelőre nem nyilatkoznak: a többséget birtokló cég ügyvezetője megüzente most nekünk: ahhoz, hogy akár csak egy belső fotó készülhessen, az összes szereplő – vagyis saját magán kívül a Mediaworks, a Legfőbb Ügyészség, a kormányhivatal és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság – írásos nyilatkozata szükséges.

Fotó: Szami

Szerző: Sudár Ágnes, Laczó Balázs