Fotó: Szami

Cikkünkben a korábbi és a mostani önkormányzati képviselő mellett egy független ingatlanszakértő is megszólal.

Mi hozta felszínre a gondokat?

A 2024-es önkormányzati választásokon két, számára fájó vereséget szenvedett el a Fidesz – és a kettő összefügg egymással. Egyrészt elveszítették a város vezetését, ugyanis Dézsi Csaba Andrással (Fidesz-KDNP) szemben a Tiszta Szívvel a Városért színeiben induló (ellenzéki támogatottsággal is bíró) Pintér Bence nyert. Legalább ennyire fájhatott a jobboldalnak a győrszentiváni körzet elvesztése, ráadásul úgy, hogy a legnagyobb arányú – csaknem 70 százalékos – győzelmet itt aratta a szentiváni civilek jelöltje, Balog-Farkas Renáta. Nem kétséges, hogy Dézsi vereségében óriási szerepet játszott a Szentivánról elmaradó sokszáz szavazat; mint ahogy az is vitán felül áll, hogy a tavaly nyári választáson csúcsosodott ki a helyiek elégedetlensége, ami sok éve a felszín alatt forrt, a belebegtetett akkugyár hírére pedig kirobbant.

Az akkugyárból jelen állás szerint nem lesz semmi, de két éve a folyamatos mellébeszélések miatt hosszú hónapokig a közbeszéd tárgya volt. 2022. január 20-án jelent meg az a kormányrendelet, amely  számos szentiváni helyrajzi számon lévő területet különösen veszélyes, zavaró hatású ipari területté (GIPZ besorolásúvá) nyilvánított. Mivel a helyiek választ nem kaptak a miértre, ezért sokáig a levegőben lógott, hogy mindez azért történt, hogy a Volkswagen-csoport itt akkumulátor-gyárat létesíthessen. Több tüntetést, fórumot szerveztek a szentiváni civilek, a tárgyalódelegáció élén pedig Balog-Farkas Renáta állt, akit – társaival együtt – Dézsi Csaba András „külföldről fizetett, profi provokátornak” nevezett. Azért hozzuk most elő, mert ez a hozzáállás lehetett az utolsó csepp a pohárban, ami a helyieknél kicsordult. Korábban is lehetett hallani, hogy sok az elégedetlenkedő hang amiatt, hogy a városrész a nagy győri fejlesztésekből rendre kimarad, holott több, mint tízezren élnek már az 1970-ben Győrhöz csatolt Szentivánon. Mégis a Fidesz-jelöltje nyert sok cikluson keresztül.

Az EYOF, a Dunakapu tér erősebb volt

Sik Sándor állatorvos volt a 2024-ig biztos befutónak számító, Fidesz-KDNP-s jelölt. Sik 2006-tól folyamatosan képviselte a körzetét, de most, 2025-ben is állítja, hogy 2019-ben már kijelentette a családjának, hogy az lesz az utolsó ciklusa, nem indul újra. Tehát nem a 2022-2024-es akkugyári „mizéria” miatt – ahol az ő nimbusza is porba hullott – döntött a visszavonulás mellett. Cikkünkben korrektül vállalta a szembenézést, számos pozitívumot felsorolt, ami megítélése szerint a városrész életében igenis fontos beruházás volt a ciklusai alatt, de látta a hiányokat. Például abban, hogy

bár a Szentivánhoz tartozó, mintegy 50 négyzetkilométer a 165 négyzetkilométeres Győr csaknem egyharmada, de az ide érkező fejlesztések aránya ezt a számot messze nem képezi le.

„Lehetne nyilván csak a számokat nézni, de nehéz volt – más képviselőtársammal együtt – azzal vitába szállni, hogy az EYOF (Európai Ifjúsági Olimpiai Játékok, 2017 – a szerk.) megrendezése városérdek. Szükség volt a Széchenyi és a Dunakapu tér felújítására is. A fejlesztésekre szánt összegek nagy részét pedig elvitték ezek a nagyberuházások.”

Fotó: Szami

Sik ugyanakkor hosszú perceken keresztül sorolta a helyi intézményi- és útfelújításokat (mindenekelőtt a Vonal utat), a lakóutca-programot, a műfüves pályát, az iskola- és óvodafejlesztéseket, a mozit, a játszótereket, a zöld programot, a temetőbővítést… Magyarán történtek dolgok Szentivánon, de a képviselő hozzáteszi, hogy akkora a településrész, hogy „ha az egyik végében történt valami, azt a másikban nem is észlelték”. A hosszú útszakaszokon/sugárutakon pedig a 15-20 millió forintos felújítások gyakorlatilag észrevétlenek maradtak. (Az előbb említett érvet Sik Sándor utóda, Balog-Farkas Renáta nem osztja, szerinte „a városrész őrzi a falusias jellegét, valamint az online tér előretörésével mindenkihez eljutnak az információk, az emberek elmondják azokat egymásnak”.)

Lett volna megoldás, de…

Sik Sándor is nyilvánvalóan érzékelte, hogy több juthatna a településrésznek, és erre volt megoldása. A miniszterelnöknek egy összekötőn és a postán keresztül is (levélben tehát) elküldte a javaslatát, aminek az volt a lényege, hogy azok a település(rész)ek, amelyek az iparűzési adót megtermelő üzemeknek otthont adnak (a Győri Ipari Parknál Szentiván is ilyen), az adó 3-4, esetleg 5 százalékáig részesülhessenek a bevételből. „Ez azt jelentette volna Szentiván esetben, hogy évente 800 millió – 1,2 milliárd forinttal tervezhettünk volna. Ebből mindent is lehetett volna álmodni.” A levélre azonban nem jött mostanáig válasz, pedig arra Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét is felhívta még a képviselősége idején.

Sik ennél aggasztóbbnak tartja azt a kárt, amit az „akkumulátor-ügy”, annak kezelése okozott Győrszentivánnak. Joggal sérelmezheti, hogy őt sem értesítette senki, hogy mit terveznek/nem terveznek az Ipari Park újonnan nyíló, II-es területén, és azt is gondolja, hogy olyan presztízsveszteség érte a településrészt, aminek a „helyrehozására 8–10 év szükséges”.  Összességében azt mondja, „bizonyos fokig elégedett vagyok”, de tény, hogy Szentiván már csak a méreténél fogva is többet kaphatott volna abból a bizonyos városi kalapból.

Azért lehet a sorsot kárhoztatni, hogy a Covid miatt az északi-bekötő fejlesztését lehúzták az állami beruházások listájáról, pedig nagyon kellett volna. Megépült azonban Borkai Zsolt polgármesterségének idejében a szentiváni gyalogoshíd, amiért viszont kártérítést is kellett fizetnie a városnak az ottani ingatlantulajdonosok számára. De Sik tartja magát a korábbi álláspontjához, hogy ha „ezzel egy emberéletet is megmentettünk, már megérte”.

Így látja a másik fél

Balog-Farkas Renáta a Szentiváni Civilek Egyesület színeiben indult és lett képviselő 2024 októberétől. Szerinte is nagy szerepe volt a GIPZ-botránynak a földindulásszerű változásban, de „hogy mi történt volna akkor, ha az akkori városvezetés kiállt volna a szentivániak elé, tájékoztatta volna az itt élő 12 ezer embert, és válaszokat adott volna a feltett kérdésekre, soha sem fogjuk már megtudni. Viszont ami megtörtént, az az, hogy a szentivániak le akarták váltani az életüket addig, szerintük rossz irányba befolyásoló politikusokat.”

Balog-Farkas Renátától azt kértük, nevezze meg az 5 legfontosabb fejlesztést, ami elmaradt az elmúlt két évtizedben (de akár 1970 óta is mondhatnánk). És ha ebből egyet biztosan megcsinálhatna,  melyikkel kezdené? Az első kérdésre hetet mondott:

• A vasútállomás felújítását.
• Az egészségügyi központ megépítését.
• Járdaépítéseket.
• Az utak állapotának javítását.
• A posta és parkolójának felújítását.
• A buszközlekedés reformját (ne csak a Belvárossal, hanem más városrészekkel is legyen összeköttetés, valamint a kórház is elérhető legyen átszállás nélkül).
• A könyvtár modernizációját/közösségi tér létrehozását.
  
  

„A felsorolásból kihagytam, mert már elindítottam egy átfogó modernizálási programot a játszóterekre vonatkozóan, bízom benne, hogy jövőre a nagyobb korosztály számára is megindulhat a kamaszpark tervezése, megépítése. 

Fotó: Szami

A vasútállomás felújítását, akadálymentesítését tartanám a legfontosabbnak, azonban ez az államhoz tartozik, ahogy a posta is. Azt gondolom, hogy a buszközlekedés reformja az, amiben rövidebb időn belül érhetünk el eredményeket.”

Két fejlesztést ő is mondott – szintén kérdésünkre válaszolva –, ami fontos beruházása volt a településrésznek: A Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ és a Vonal út megépítését (mindkettőt Sik Sándor is említette).

Mit hozott az ipari park?

„A munkalehetőséget tudnám kiemelni, mint az ipari park pozitív hozadékát – szögezte le, hozzátéve, hogy: Negatívumként említeném a környezetre gyakorolt terhelést, a megnövekedett gépjárműforgalomból fakadó levegő- és zajszennyezést, valamint a városrészt határoló zöldfelület csökkenését. Sajnos nagyjából 100 hektár erdőt (több száz évesnél idősebb tölggyel) vágtak ki, amelyet más városokban vagy más megyében pótoltak, és a Natura2000 besorolású terület egy része is áldozatul esett.”

Sik Sándor ötletét az iparűzési adó egy részének deklarált felhasználására nem osztja az utódja: „Nem tartom jó iránynak, hogy százalékokat határozzunk meg városrészenként. Fejlesztésekben, jólétet növelő ötletekben kell gondolkodnunk, konkrétumokban, nem kincstári és statisztikai összegekben. Fontosnak tartom kiemelni, hogy Győrszentiván egykori közigazgatási területén épült fel az ipari park, az ipari parkból befolyó bevételek jó részét pedig nem szentiváni fejlesztésekre fordították. Azt gondolom, hogy a városrész többet érdemel annál, mint amit az elmúlt években kapott. Ezért dolgozok, lobbizok én is mindennap, hogy ez kiegyenlítésre kerüljön.”

Szentivánon egyébként jó lakni

„Én nagyon szeretek itt élni” – szögezi le azért Balog-Farkas Renáta. Indokai a következők: „Szentiván elég közel van a városközponthoz, vonattal és helyi járatú buszokkal is viszonylag egyszerűen bejuthatunk a belvárosba. Közúton pedig több irányból, több útvonalon megközelíthető, a város zajától viszont távol helyezkedik el. Nagy előnye, hogy családi házas övezet és hiába az 1970-es kényszercsatolás, az itt élők inkább faluként tekintenek rá. A közösség is elég zárt, a faluhoz hasonlóan szinte mindenki ismer mindenkit.”

Jó, de egy fiatal család milyen perspektívát talál a városrészben? Hova tud menni bevásárolni, szórakozni, a gyerekeknek bölcsit, ovit, iskolát találni? Vagy elviszi más városrészbe? – kérdeztük a képviselőtől. Válasza szerint „manapság rugalmasan kezelik a szülők azt, hogy gyermekeiket melyik intézménybe íratják be, sok esetben a munkahelyhez vagy a segítő családtagokhoz közeli megoldást részesítik előnyben. De úgy gondolom, hogy nyugodt szívvel, a szentiváni, magas színvonalon működő intézmények közül is választhatnak a családok. A Szentiváni Óvoda 3 telephellyel működik, 2 általános iskola, és bölcsőde is van a városrészben. A bevásárlás is megoldható, hiszen a kicsik mellett két nagy üzletlánc boltja is megtalálható itt –  habár úgy gondolom, a forgalom ennél nagyobb üzletet indokolt és bőven elbírt volna. Az élelmiszerboltok és a drogéria mellett hentesek, fagyizók, zöldséges, papírbolt, pékség, két gyógyszertár, posta, könyvtár is megtalálható, igaz, a városrész központi részén. Egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a főutcától távolabb is létesüljenek ilyen üzletek, mert a távolabb lakóknak egy helybéli bevásárláshoz is autóba kell ülni.

Fotó: Szami

A szórakozási lehetőség viszont szegényes, kevés a vendéglátó/szórakozóhely, és a ruházati bevásárlást is Győrben kell megoldani”

–  teszi még hozzá, mi pedig most jelezzük, hogy a későbbiekben ezzel a témával foglalkozni fogunk.

Szunnyadó problémák

Ezekről is kérdeztük természetesen Balog-Farkas Renátát, és van, mit soroljon: „Ha csak az utak állapotára gondolok: rendeznünk kell az M19 le- és felhajtóinak a megépítésük óta rendezetlen jogi helyzetét, majd az aszfalt cseréjére van szükség, és a Váci Mihály út vagy a Homoksori út felújítására. De fontos lenne egy egészségügyi központ felépítése is, az egyik orvosi rendelő kizárólag (pici) lifttel vagy egy fém tűzlépcsőn közelíthető meg. A liftbe nem fér be a hordágy, ha valakihez mentőt kell hívni, kizárólag azon a lépcsőn tudják lehozni. A lépcső pedig meredek, a téli időszakban pedig kifejezetten veszélyes is lehet, főleg az időseknek. A fiatalokra gondolva pedig, nincs szórakozási lehetőség, egyet kivéve, a játszóterek eszközparkja is nagyon szegényes, kamaszoknak pedig tulajdonképp semmilyen lehetősége nincs a szabadidő eltöltésére. Idesorolnám még a vasútállomás felújítását is, egyre égetőbb probléma a felújítása és akadálymentesítése.”

Régen volt részönkormányzata is Szentivánnak, most nincs. Ez előny vagy hátrány? „Egyértelműen hátrány. Egy Csorna méretű városrészről beszélünk, ahol nincs bankfiók, önkormányzati ügyeket is csak korlátozottan lehet intézni, ráadásul a buszközlekedés sem kielégítő. A kórházba, egy járatot kivéve, például csak átszállással lehet eljutni. Azt gondolom, hogy a részönkormányzat visszaállítása nagyban segítené a helyiek életét, egyébként pedig minden jogi feltétele fennáll annak, hogy az önkormányzat visszaállítsa.”

Helyrehozható a kár?

A GIPZ-ügy kárt okozott, ebben közös a véleménye a jelenlegi és az előző képviselőnek, de: „Véleményem szerint erkölcsileg ezt soha nem lehet helyrehozni – mondja Balog-Farkas Renáta. – Anyagi szempontból tekintve pedig azt gondolom, hogy sokkal nagyobb károkat fog okozni az, hogy mindenféle védelem nélkül az egyébként teknőben fekvő városrész utolsó szabad oldalát is ipari létesítményekkel építik be. De hogy a jó oldalát is megemlítsem, soha nem látott összefogás alakul ki, a helyiek példát mutattak az egész országnak. Ezt pedig semmi nem veheti el tőlük, és emiatt rendkívül büszke is vagyok arra, hogy én lehetek ennek a városrésznek a képviselője.”

Az ingatlanos szemével

Takács Adél ingatlanszakértőt kértük fel ezek után, hogy mutassa be a városrész előnyeit és hátrányait. A szakember leszögezte az elején, hogy a saját véleményét fogalmazza meg, amely a tapasztalatain alapul, „a nyers valóságot” mutatja be, amelyről lehámozta a politikát.

Mint írja, Győrszentiván hiába nem a „világvége”, az ingatlankeresők jól látható része mégis elutasítja  a városrészt. Az ok nem egyértelmű, bár sokszor hallja, hogy „nem úgy fejlődik, ahogy egyébként akár fejlődhetne is”. Érti ezalatt az új parcellázásokat és építkezéseket.

„Egyszerűen a fiatalok még mindig sokkal szívesebben választják Vámosszabadit, Győrújfalut, Győrújbarátot, pedig ezek kilométerben távolabbra esnek.”

Lássuk az ingatlanárakat, mert a számokkal nehéz vitába szállni. Ha megnézzük, hogy az egyik legnézettebb ingatlanos portálon hány eladó családi házat hirdetnek, akkor csak Győrszentivánon 150(!) ingatlant találunk. „Van ezek között, amivel duplán találkozunk, mert többen is hirdetik, de a szám akkor is magas.”

Az árak tekintetében azt látja a szakértő, hogy sokan túl magas szintet lőnek be, nem veszik tudomásul, hogy „az ingatlanuk nem Nádorvárosban van”. De még azoknál is, akik reális árat lőttek be, azt tapasztalja, hogy az eladás nehézkesebb ebben a városrészben. „Ezt egyértelműen kijelenthetem. Aki valóban meg akar válni a családi házától, annak az ingatlan valós állapotának függvényében 500 és 900 ezer Ft/m2 közé kell beillesztenie az árat. E fölött csak reménykedhetünk abban, hogy valaki pont a mi ingatlanunkba lesz szerelmes, és az neki minden pénzt megér.”

(Ahhoz, hogy a szakértő által leírt számokat kontextusba tudjuk helyezi, megnéztük a legfrissebb statisztikát arra vonatkozóan, hogy milyenek most a győri ingatlanárak városrészi bontásban. Az általunk legfrissebbnek talált, 2025-ös statisztika alapján a belvárosban átlag 1043 E Ft/m², a már említett Nádorvárosban 874 E Ft/m², Révfaluban 991 E Ft/m², Kisbácsán 829 E Ft/m², Szabadhegyen 797 E Ft/m², Adyvárosban 596 E Ft/m², és ami legközelebb található Szentivánhoz, Likócson 657 E Ft/m².)

Kertváros külön „tészta”

Takács Adél külön vette Győrszentiván-Kertvárost: „Itt az árak már most is kicsivel alacsonyabbak, de aki itt vásárol, számoljon azzal, hogy ha egyszer el akarja adni az ingatlanát, neki is olcsóbban kell megválnia tőle. A legtöbb probléma abból adódik, hogy a házak egy részét nem tüntetik fel, mert illegálisan épültek. Vagy, ha rajta is vannak a térképmásolatokon, akkor is, mint gazdasági épület, szerszám- vagy gyümölcstároló szerepelnek, és nem lakóépületként. Vétel esetén figyeljünk oda ezekre a részletekre, bármennyire is tetszik nekünk a házikó. Később ugyanis problémánk lehet ebből!”

Takács Adél úgy látja, hogy bár az önkormányzatnál idén elindul a zártkerti ingatlanok kérdésének rendezése, de ez teljes megoldást nem fog adni. „A várható módosítás szerint marad a zártkerti besorolás, viszont a 3 százalékos beépíthetőségi rátát megpróbálják 8-re felemelni. Ezzel legalizálhatnak épületméreteket, de az nem egyértelmű, hogy engedélyezik-e azt is, hogy a zártkertben lakóépületünk legyen. A szabályozás talán pontosabb és talán szigorúbb is lesz.”

Az ingatlanos végül két aktuális házát hozta fel példának, ezt 570.000 Ft/m2 áron hirdetik. Ezt a házat pedig 800.000 Ft/m2-ért. De nem mondhatja, hogy folyamatosan bombáznák őt az érdeklődő telefonokkal.