Ha nincs az újabb győri politikai abszurd, amikor is Kósa Roland (TSZV) alpolgármester és Antal Imre (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő egymástól 200 méterre és egymás után (Kósa után Antal) tart sajtótájékoztatót ugyanarról, hogy áldatlan állapotok vannak a Széchenyi István Egyetem előtti körforgalmaknál; csak egy átlagos kedd reggel lett volna Balázsékkal a rádióban, lassan araszolva a Jedlik híd felé. De mert volt ez a politikai abszurd, elővettük mi is a problémát, ami túlmutat a politikusi Facebook-videókon, és sokkal régebbre nyúlik vissza, mint ahogy a két érintett a hivatalát/a körzetének képviseletét átvette.

Tanmese mindenkinek

Tíz évvel ezelőtt, a Jedlik híd átadásának (2010) ötéves évfordulóján az akkori Kisalföld készített riportot az egyetem környékén naponta kialakuló dugókról. Pusztán a címet elég lenne feleleveníteni: „Révfaluból a győri Belvárosba: négy kilométer fél óráig tart”, mert ezzel nagyjából körbe is írtuk, milyen volt a helyzet 2015-2016-ban. Ugyanolyan, mint most. Aki csak tehette, tíz éve is a Széchenyi híd felé vette inkább az irányt. Bár az is bedugult (bedugul most is 8.00 óra előtt), de a kétszer kétsávos hídnak még mindig nagyobb az áteresztőképessége, mint a Jedliknek. Baj akkor van, ha az Árkád-körforgalomnál baleset történik, akkor tényleg megáll az élet a Széchenyi hídon.

Az újságíró a cikkével akkor sem pusztán a helyzet konstatálását akarta elérni, hanem megoldást szeretett volna kicsikarni az illetékesektől. Mint kiderült, a probléma nem érte meglepetésként a szakembereket, mert közülük többen is megjósolták 2010 előtt, hogy a Jedlik híd, illetve a forgalmi tengely, ami a híddal együtt kiépül, fontos szerepet kap majd Győr közlekedésében, és be fog dugulni. Be is dugult, pedig akkor még sehol nem volt Víziváros mára megszámlálhatatlanul sok társasháza, illetve a hozzájuk tartozó legalább egy, de inkább két autó.

Aki Révfalu ezen részén él, az pontosan látja, hogy gombamód nőnek most is ki az újabb és újabb társasházak, onnan pedig az Új Bácsai úton hömpölyögnek az autók – szintén a Jedlik és a Széchenyi híd felé. Tehát nem lesz egyszerűbb a helyzet, sőt.

A Győri Útkezelő Szervezet 2015/2016-ban naponta több mint 10 ezer autóst mért a Jedlik hídon, és jelezte, hogy a gyalogosforgalom szintén jelentősen növekedett. Mind az egyetemnél, mint pedig a Munkácsy utcai körforgalomnál lassították a sort a diákok és a hallgatók.

A 12 már 16 ezer

De álljunk meg itt is egy pillanatra, mert a számok valóban sok mindenre magyarázatot adnak. Az útkezelő a 2015-ben publikált 10 ezres adatához képest most már 16 ezer személygépkocsiról beszél (60 százalékos növekedés), és jelenleg közel 6000 gyalogos használja a Jedlik híd előtti területet. A gyalogosok nagy része egyetemista, és mivel a hallgatók száma folyamatosan nő, a helyzet itt is fokozódni fog. Szerencsére van összehasonlítási alapunk, hiszen 2015 környékén még 12 ezer körül mozgott a Széchenyi-campusra járó hallgatók száma, ez most már bőven meghaladja a 16 ezret.

Ez szintén harminc százalékos növekedés, ráadásul csak a probléma egyik forrása.

A környéken 270 méteren belül öt gyalogátkelőhely található, ami tovább lassítja az áthaladást. A legforgalmasabbak azok, amelyek a buszmegállóknál vannak. A helyzetet egy kommentelő mindenki számára érthetően leírta:

„Az átkelőn egyesével sétálnak az emberek, perceken keresztül: ez a behajtást a Jedlik híd felől és a kihajtást afelé is eldugaszolja. Egyetemi dolgozóként még a posta előtti sorompótól sem lehet a körforgalomba behajtani, mert az autók elállják az utat a körforgalomban (a híd felé könnyű, mert a gyalogosok feltartják az autókat). Egyetlen gyalogos sem áll meg soha, feltehetőleg egy jelzőlámpa segítene, és talán zebra se kell az összes átkelési ponthoz. A Spar előtt igen, ha csak azon a ponton megfogná 30 másodpercre a gyalogosokat, feltételezem, sokat javulna a helyzet. De a tesztek majd kimutatják.”

A „valódi megoldás”

Mindjárt eljutunk ide is, mármint a lehetséges megoldáshoz 2025/2026-ban, de tíz éve még más megoldásban bíztak a szakemberek. „Tényleges megoldást majd az jelent – hosszú távú koncepcióként régóta szerepel is a tervek között –, ha az Ipar utca folytatásaként megépül a Mosoni-Duna-híd” – olvassuk a már többször említett, tízéves Kisalföld-cikkben. A baj csak az, hogy a Mosoni-Duna-híd építését (annak ellenére, hogy 8,5 hektáron a teljes növényzetet kiirtották és azóta sem engedik azt visszanőni) az utolsó pillanatban, 2022 nyarán Lázár János lefújta, s hiába kerülne a már épülő, 300 milliárdos Mohácsi Duna-híd töredékébe a győri híd, a habokban sincs a leállított beruházás újraindítása. Egyébként, ha már itt tartunk, friss cikk olvasható a Telexen arról is, hogy a Mohácsi Duna-híd várható forgalmát napi 600-ra becsülik…. De menjünk tovább, mert bilibe lóg a kezünk.

A hidat tehát egy időre elengedhetjük, ugyanakkor felmerült az is, hogy a körforgalmak kapacitásnövelése lehet esetleg a megoldás. Kiderült azonban, hogy a Munkácsy utcai csomópontnál az a vasbeton szerkezetű (Petőfi) híd bontásával járna, és így milliárdos beruházást igényelne egyetlen körforgalom kapacitásnövelése. A szakemberek elengedték ezt is. Amikor aztán az elméleti megoldásról kérdezték őket, egybehangzó volt a válasz: gyalogos-aluljáró segítene. Volt, aki szerint ez csak a reggeli csúcsnál lenne indokolt, de ne felejtsük: akkor a gyalogosforgalom még jóval kisebb volt a mostaninál. Bár mindegy is, mert most már aluljáróról sem beszél senki.

Ezzel eljutottunk a jelenbe, a kettős sajtótájékoztatóhoz.

Ígéret ismét van: majd jövőre

A szakemberek jelenleg videós, drónos és földi megfigyeléseket végeznek, forgalomszámlálást tartanak, és az adatokat egy mesterséges intelligenciát is használó európai piacvezető szoftverbe táplálják be. Az elemzés célja, hogy kiderüljön, hogyan lehetne optimalizálni a közlekedési csomópontokat, milyen átalakításokkal gyorsítható a forgalom és javítható a biztonság. A vizsgálat 2025 december közepére készül el. Amennyiben a javasolt beavatkozások költségvetési szempontból is megvalósíthatók, a város szeretné, ha 2026-ban már megkezdődhetne a kivitelezés – hangzott el Kósa Roland alpolgármester sajtótájékoztatóján.

Praktikusan az történt, hogy aznap reggel a rendőrséggel és a városrendészettel közös akcióban próbálták ki, mi történik akkor, ha a gyalogos és autós forgalmat szakemberek irányítják az egyetem előtt. „Ez azonban csak egy pillanatnyi helyzetet rögzít, sokkal átfogóbb, sokkal komplexebb felmérésre van szükség” – állapította meg 200 méterrel arrébb Antal Imre, a városrész önkormányzati képviselője, a saját sajtótájékoztatón. Az közös volt a mondandójukban, hogy „ez a felmérés már zajlik, hamarosan befejeződik és konkrét megoldási javaslatok lesznek”.

Jó, de mik?

Ami biztos tehát, hogy

• nem híd,
• nem körforgalom-szélesítés és
• nem aluljáró.

„Nem célunk a gyalogosokat akadályozni, viszont a biztonságos és folyamatos közlekedés érdekében valamilyen formában irányítani kell a forgalmat. Ez leginkább az időzített jelzőlámpás szabályozással oldható meg” – utalt a legvalószínűbb megoldásra Máthé-Tóth Péter, az útkezelő vezetője. De még mielőtt egyesbe kapcsolnánk, jegyezzük meg Antal Imre búcsúmondatát: „Csodát ne várjunk azért semmilyen megoldástól, mert ennyi autóhoz ennyi út kevés.”