Tizenegy, eddig megjelent cikket szemléztünk, beszéltünk az elkövetővel, annak ügyvédjével és egy független jogi szakértőt is kérdeztünk a gyászoló család által kifogásolt büntetési tételről. Ami nem kérdés: a büntetőügy az elmúlt hónapok egyik legnagyobb visszhangot (és az online portálokon olvasottságot) kiváltó közlekedési balesete volt. Nemcsak a tragédia körülményei, hanem a letartóztatás, a szakértői kérdéskör és a várható büntetés miatt is komoly társadalmi érdeklődés kíséri.

Ez áll a vádiratban

A vádirat szerint Cs. Dávid február 14-én reggel a Szent István úton hajtott Aston Martinjával. A piros lámpa zöldre váltása után intenzív gyorsításba kezdett, a sportautó rövid idő alatt akkora sebességet ért el, hogy a sofőr elvesztette felette az uralmát. Az autó átsodródott a szemközti forgalmi sávba, felhajtott a járdára, oszlopoknak, tábláknak és egy épületnek csapódott, majd elütötte a buszmegállóban várakozó 76 éves asszonyt. A nő a helyszínen meghalt. A vádlott és a mellette ülő élettársa könnyebb sérüléseket szenvedtek.

A nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértő az autó elektronikus rendszereiből kiolvasott adatok alapján arra jutott, hogy az Aston Martin 93 km/órás sebességgel sodródott, miután elveszítette stabilitását. A megengedett sebesség 50 km/óra volt. Az ügyészség szerint a jelentős sebességtúllépés vezetett oda, hogy a sofőr már nem tudta uralni a nagy teljesítményű sportautót.

A vád szerint a férfi szándékosan megszegte a KRESZ sebességre vonatkozó szabályait, ugyanakkor nem akarta előidézni a tragédiát, ezért az ügyet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségeként minősítették. Már most érdemes tisztázni:

ez a bűncselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az ügyészség a bíróságnak azt indítványozta, hogy amennyiben a vádlott beismeri a bűncselekményt és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, két év szabadságvesztésre, két év közügyektől eltiltásra, valamint négy év járművezetéstől eltiltásra ítélje. A vádlott szabadlábon védekezhet, mert bár a nyomozás során bűnügyi felügyelet (ez az, amit korábban házi őrizetnek mondtunk) alá került, ezt az elsőfokú bíróság megszüntette, a Győri Törvényszék pedig helybenhagyta a döntést.

Sok vagy kevés?

Hétfőn várhatóan eldől, hogy a vádlott elfogadja-e ezt, vagy teljes bizonyítási eljárás következik. Az azonban már most látszik, hogy az áldozat családja kevesli az indítványt. Az elgázolt asszony fia ezt nyilatkozta:

„Inkább nem is kísérem figyelemmel a dolgokat, mert csak felidegesítem magam.

Anyukámat már semmi sem hozza vissza, de rettenetesen kevésnek tartom ezt a két évet. Szerintem a lehető legsúlyosabb büntetést érdemelné az ilyen. Magyarország igazságszolgáltatása egyenlő a nullával.”

Ha jól sejtjük, aligha a jog szerinti legsúlyosabb büntetésre –  tehát az öt évre –  gondolt a gyászoló férfi, inkább valami súlyosabbra. Az indulat az ő esetében érthető, de mi független jogászt kérdeztünk arról, hogy a két év soknak, kevésnek, esetleg a gyakorlatnak megfelelőnek számít-e?

„Első hallásra ez sokaknak enyhének tűnhet, a büntetés azonban illeszkedik a magyar bírói gyakorlathoz” – szögezte le a szakember mindjárt az elején. A halálos közúti baleset gondatlan okozása ugyanis nem ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a szándékos erőszakos bűncselekmények. A törvény – ahogy írtuk is – egytől öt évig terjedő szabadságvesztést tesz lehetővé, így az ügyészség indítványa ennek a keretnek a középmértékéhez közelít.

A jogász szerint ilyen ügyekben általában három fő kategória rajzolódik ki:

• felfüggesztett szabadságvesztés, ha a szabályszegés kisebb súlyú, az elkövető büntetlen előéletű, őszintén megbánja tettét, és több enyhítő körülmény is fennáll;
• 1,5–3 év letöltendő fogház, ha a KRESZ-szegés már súlyos – például jelentős sebességtúllépés vagy kirívó figyelmetlenség áll a tragédia hátterében –, ugyanakkor nincs szó alkohol- vagy drogfogyasztásról;
• 3–5 év, illetve ennél is több, ha ittas vagy bódult vezetés, illegális gyorsulási verseny, extrém sebesség vagy több halálos áldozat is szerepel az ügyben.

A jelenlegi vádirat alapján a vádlott nem volt ittas és nem állt kábítószer hatása alatt, de a lakott területen megengedett sebesség közel kétszeresével gyorsított egy nagy teljesítményű sportautóval, és ez vezetett a halálos balesethez.

A védelem szerint megcsúszhatott

Cs. Dávid a nyomozás elején nem tett vallomást, később azonban elismerte felelősségét, ugyanakkor azt állította, hogy a baleset hátterében vezetéstechnikai okok álltak. Cs. Dávid azt mondja, hogy nem száguldott közel 100 km/órával, hanem nagyjából 65 km/órás sebességgel haladt a forgalommal együtt, amikor a sportautó váratlanul megcsúszott. A védelem a foltokban nedves útburkolatra, valamint az autó tapadásának hirtelen elvesztésére hivatkozik – vagyis szerintük ez vezethetett a tragédiához. Az ügyben korábban megszólaló igazságügyi gépjármű-szakértő ugyanakkor egyetértettek abban, hogy ilyen mértékű sodródás 50-60 km/órás sebességnél aligha következhetett volna be.

A hétfői tárgyalás egyik fő kérdése ezért az lehet, szükséges-e további szakértő kirendelése vagy a meglévő szakvélemény elegendő a döntéshez.

A védelem különösen azt kifogásolja, hogy a szakértő döntően az Aston Martin fedélzeti elektronikájából kinyert adatokra támaszkodott, miközben két kamerafelvétel is rögzítette a balesetet. Ezek részletes elemzését és új szakértői vizsgálatát is kezdeményezték. Korábban egy szemtanú arról is beszélt, hogy egy kék autó manőverei provokálhatták a sportautó vezetőjét, bár ennek jelentőségét hivatalosan eddig nem állapították meg.

A vádlott bocsánatot kérne

„Nagyon sajnálom, ami történt, szeretnék bocsánatot kérni a hozzátartozóktól” – nyilatkozta Cs. Dávid, de az áldozat családja rövidre zárta a dolgot: „Hiába jönne ide elém, és hiába fogna velem kezet, nem tudnék neki mit mondani. Inkább ne akarjon a szemembe nézni.”

A tragédiát okozó férfi úgy emlékszik, a baleset után először menyasszonyának segített kiszállni, majd értesítette a mentőket. Később tudta meg, hogy a 76 éves áldozat életét vesztette. Elmondása szerint a történtek után azonnal fenyegetéseket kapott, ezért törölte közösségi oldalait, miközben szerinte számos valótlan állítás terjedt róla. Cáfolja, hogy korábban versenyzett volna vagy rendszeresen száguldozott volna, és azt is hangsúlyozza, hogy a baleset óta nem vezet autót. Állítja, családja nem kötődik a NER-hez, vállalkozásuk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, az Aston Martin pedig céges tulajdonban volt, befektetési céllal vásárolták.

Azt mondja, vállalja a büntetést, de azt szeretné, ha ugyanúgy ítélnék meg, mint bárki mást egy gondatlanságból okozott halálos baleset ügyében.

Azt nem állíthatjuk, hogy mondata teljességgel alaptalan, ügyvédje, Plenter Nándor szerint legalábbis, aki nyilatkozott arról, hogy a nyomozást szokatlanul gyorsan zárták le, és nem hivatalos forrásból úgy értesült, hogy még az áprilisi választások előtt mindenképpen vádat akartak emelni az ügyben. A védelem szerint példátlan, hogy egy ilyen súlyú halálos közúti baleset nyomozása alig több mint egy hónap alatt befejeződött, miközben a szakértői vélemények is rendkívül rövid idő alatt készültek el.

Cs. Dávid szerint a közvélemény sokkal jobban haragszik rá más halálos balesetek okozóinál amiatt, hogy luxusautóval történt a tragédia. A társadalmi visszhangot pedig meghatározza, hogy NER-es szülő gyermekének kiáltották ki, amire szerinte csakis az autóból következtettek. „Cégeink ingatlan-kivitelezéssel foglalkoznak, amiket a most hetvenegy éves édesapám alapított. Egyetlen cég sem kapcsolódik a NER-hez, amelyhez közöm lenne, nem állami megrendelésekből fejlődtünk, édesapám mindent saját erejéből ért el. Az egyik ingatlanomon van csak banki hitel” – mondta Cs. Dávid.

Máshol milyen ítéletek születtek?

Az Arcanum digitális archívumában kerestünk néhány hasonló ügyet, amelyben már ítélet született. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ugyanabba a skatulyába préselhető minden eset, de az összevetésre alkalmasak.

Debreceni halálos gyorshajtás (2026): a nagyon hasonló ügyben egy 19 éves sofőr lakott területen 50 helyett 85–90 km/órával hajtott. Egy kanyarban átsodródott a szembejövő sávba, frontálisan ütközött, a vétlen sofőr meghalt. Az elsőfokú ítélet: 3 év letöltendő fogház és 4 év 2 hónap járművezetéstől eltiltás lett. Az ítélet még nem jogerős.

Alsózsolcán a sofőr 150–180 km/órával haladt 90-es korlátozással ellátott úton, majd halálra gázolt egy kerékpárost. Az ítélet itt 1 év 10 hónap szabadságvesztés lett, 3 év vezetéstől eltiltás, de a szabadságvesztést felfüggesztették. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletet, súlyosítóként pedig a kirívó gyorshajtást. Az ítélet itt sem jogerős.

A Facebook-kommentelők körében többször előkerült a Dózsa György úti baleset példája, vagyis az azóta elhunyt M. Richárd ügye, aki jelentős gyorshajtás és elsőbbségadás elmulasztása mellett okozott halálos balesetet. Ott két ember is meghalt, és a több szabályszegés miatt is súlyosabb megítélés alá esett. Így rá jogerősen 3 év 6 hónap fogházat szabtak ki és végleg eltiltották a vezetéstől. Ez nem teljesen vethető össze a győri üggyel, de az jól mutatja, hogy a 3–4 éves tartományba már az igazán kirívó esetek tartoznak.

„Ha kizárólag a bírói gyakorlatot nézzük, akkor a 2 évre vonatkozó ügyészi indítvány valóban inkább az alsó-középső sávba esik, de nem példa nélküli. Ugyanakkor a legfrissebb, és a sebesség miatt legpontosabban zsinórmértékül vehető debreceni ügyben 3 év fogházat szabott ki első fokon a bíróság” – summázta a jogászunk.